Bukaresttől Nagylakig érne az eltűnt fát szállító kamionsor

2018. 11. 14., 13:00

Újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat az Európai Unióban Románia ellen amiatt, hogy 1,2 millió köbméter faanyag tűnt el az elmúlt öt esztendőben a nemzeti parkokból.

Az évek alatt eltűnt faanyag összességében 3600 hektár évszázados erdőt jelent, azaz 7.200 futballpálya nagyságú területet – jelentette ki Andrei Ciurcanu, az Agent Green munkatársa.

A civil szervezet képviselője elmondta: brüsszeli hivatalos forrásokból úgy értesült, előfordulhat, hogy a törvénytelen erdőirtások miatt újabb kötelezettségszegési eljárás induljon Románia ellen. – írja a Krónika.

 „Újságírói módszerekkel végeztük a kutatást, mert az illetékes intézmények megtagadták, hogy adatokat szolgáltassanak” – mondta a szakértő. Azzal szemléltette a jelenség méreteit, hogy ez a famennyiség 60 ezer kamionon férne el, azaz egy olyan, farönkökkel megrakott kamionoszlopon, amely Bukaresttől Nagylakig érne.

A legérintettebb természetvédelmi területek a Kelemen-havasok Nemzeti Park, a Domogled-Cserna Nemzeti Park, a Szemenik-Krassói-szurdok Nemzeti Park, valamint Európa legnagyobb szűz erdőinek nagy része, a Nérai-erdőségben.

A szervezet számításai szerint az erdők kitermeléséből a román állam 60 és 100 millió euró közötti bevételre tett szert.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS