Beadta a derekát a leköszönő román kormány a minimálbér kérdésében

2019. 10. 30., 11:01

Mégsem bízza Romániában Ludovic Orban kijelölt miniszterelnök kormányára Viorica Dăncilă ügyvivő kormányfő a minimálbér emelését. A kabinet elfogadja a minimálbér emeléséről szóló, közvitán levő kormányhatározat-tervezetet.

Viorica Dăncilă hétfőn a România Tv műsorában jelezte, a témában egyeztetett aznap a szakszervezetek képviselőivel is. Kedden viszont arra derült fény, hogy a szakszervezetek nem értenek egyet a kormány javaslatával, és kérik, hogy 2020. január 1-jétől bruttó 2495 lejre emeljék a minimálbért a vonatkozó kormányhatározat-tervezetben szereplő 2262 lej helyett – írja a Krónika.

Az Országos Előrejelzési Bizottság úgy számol, hogy 2020-ban a bruttó átlagbér 5545 lej lesz. Jelen pillanatban az országos bruttó átlagbér és a bruttó minimálbér közötti arány 40,3 százalék.

A munkahelyek minősége és a fizetések szintje a fő oka annak, hogy a romániai aktív munkaerő az emigrációt választja. Az elvándoroltak mindössze 4 százaléka volt elégedett az otthoni fizetés szintjével,

A dokumentum értelmében 2020. január 1-jétől 2262 lejre nő a havi bruttó minimálbér, a felsőfokú végzettséggel és legalább egyéves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók esetében pedig 2620 lejre emelkedik a kormány által garantált legkisebb fizetés.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS