Az új kormányra maradt a minimálbér emelése Romániában

2019. 10. 29., 15:31

Az új kormányra marad a minimálbér emelése Romániában, miután a Dăncilă-kabinet határozott ígéretei ellenére sem fogadta el a közvitára bocsátott határozattervezetet.

Ígéretei ellenére letett a minimálbér kormányhatározattal történő emeléséről a román kormány – írja a Krónika.

Viorica Dăncilă, a parlament által bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott kabinet miniszterelnöke a hétfői kormányülésen leszögezte, csupán halasztásról van szó, nem mondtak le az intézkedésről, azonban még egyeztetniük kell a társadalmi partnerekkel.

Emlékeztetett, hogy a kormányhatározat-tervezet készen áll, de utalt arra is, hogy ennek elfogadása már a következő kormányra marad. A munkaügyi minisztérium múlt szerdán tette közzé a minimálbér emeléséről szóló határozattervezetet.

A dokumentum értelmében 2020. január 1-jétől a jelenlegi 2080 lejről 2262 lejre nő a havi bruttó minimálbér, a felsőfokú végzettséggel és legalább egyéves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók esetében pedig 2620 lejre emelkedik a kormány által garantált legkisebb fizetés.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS