Az iparban dolgozók Temes megyében keresik a legtöbbet

2020. 03. 11., 12:15

Erdélyben fejlettebb az ipar, mint Románia más régióiban, akár a régió 34 százalékos lakosságarányához viszonyítunk, akár a GDP-hez való átlagos hozzájárulását nézzük, ami az elmúlt években 32–34 százalék közötti volt.

Az ipar súlya az európai átlaghoz képest Kelet-Közép-Európában és ezen belül Romániában is jelentős. Románián belül Erdélyben kiemelkedő az ipar jelentősége – derül ki az Erdélystat erdélyi statisztikai intézet legfrissebb elemzéséből, amelyből a Krónika idéz.

A romániai iparban foglalkoztatottak 44 százaléka Erdélyben tevékenykedik, ugyanakkor az erdélyi foglalkoztatottak 27 százaléka az iparban dolgozik, ami jelentősen meghaladja az országos 21 százalékos arányt.

Erdély ipara 2017-ben 79 milliárd lejjel járult hozzá az ország GDP-jéhez, ami az országos ipari hozzájárulás 39 százalékát teszi ki.

Romániában 2017-ben az iparban foglalkoztatottak száma meghaladta az 1,7 millió főt. Erdély országon belüli aránya ebből a szempontból is kiemelkedő, a romániai iparban foglalkoztatottak 44,1 százaléka ebben a régióban tevékenykedik, ugyanakkor az erdélyi foglalkoztatottak 27 százaléka az iparban dolgozik, ami meghaladja az országos 21 százalékos arányt.

Az erdélyi megyék közül 2018-ban Temes megyében lehetett alkalmazottként elérni a legnagyobb nettó bért az iparban (3449 lej), ami jóval magasabb, mint a teljes erdélyi átlag (2739 lej).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS