Az édességek alig 9 százaléka hazai termék Szlovákiában, tejből viszont jól állnak

2020. 07. 02., 16:15

A szlovákiai üzletláncok egész reklámkampányokat építenek arra, hogy milyen fontosnak tartják a hazai élelmiszereket, ezek aránya azonban továbbra is elenyésző a behozottakhoz képest.

A hazai élelmiszerek aránya a szlovákiai üzletláncok polcain még mindig csupán 39,9 százalék körül mozog – írja az Új Szó.

„A mélypontot 2017-ben értük el, és azt követően fokozatosan nő a hazai élelmiszerek aránya. A tavalyihoz képest most is 1,3 százalékos növekedést mértünk, ez azonban jóval elmarad az elvárásainktól, és a szlovák gazdaság lehetőségeitől is” – nyilatkozta Daniel Poturnay, a Szlovák Élelmiszeripari Kamara elnöke.

A hazai élelmiszereket tekintve továbbra is a Coop Jednota van az első helyen, a polcain ezek aránya eléri az 56 százalékot. A sorban a CBA (49 százalék), a Billa (42 százalék), a Metro (42 százalék), a Tesco (41 százalék) és a Kaufland (40 százalék) következik. Továbbra is a Lidl a sereghajtó, alig 26 százalékkal.

Látványos különbségek vannak az egyes termékcsoportok között is. A hazai termékek aránya a tej esetében a legnagyobb, a szlovákiai üzletekben árult tej 76 százaléka származik hazai feldolgozóktól. Az ásványvíz 61, a bor 56, a sör 51 százaléka hazai, míg a konzervált élelmiszereknek csupán a 16, az étolajnak a 14, az édességeknek pedig a 9 százaléka.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS