Az ázsiai munkások imádják Kolozsvárt

2018. 11. 24., 13:00

Folyamatosan nő a törvényesen bevándorlók száma Romániában. A Moldovai Köztársaságból, Törökországból, Izraelből és Vietnamból érkezett a legtöbb, tartózkodási engedéllyel rendelkező migráns az országba.

Tavalyhoz képest megnőtt az ázsiai országokból érkező vendégmunkások száma Romániában. A jogszabályok értelmében az számít törvényes bevándorlónak, akinek egy évre elismerték a tartózkodási jogát, vagy már személyazonosító okmányt is kapott – írja a Krónika.

A bevándorlási felügyelőség adataiból kiderül, hogy a Moldovai Köztársaságból érkező bevándorlók többsége tanulmányi, illetve munkaszerzési célokkal érkezik, számuk – a hivatalos nyilvántartás szerint – szeptemberben 9388 volt.

Törökországból 8968 törvényes bevándorló telepedett le Romániában, nagy többségük vállalkozó vagy munkavállaló.

A migránslista harmadik helyezettje Kína 7831 tartózkodási engedéllyel. Izraelből 3329-en jöttek, Vietnamból 2763-an. Míg az izraeliek többsége tanul, addig az ázsiaiak dolgoznak.

A hivatalos statisztikák szerint a Moldovai Köztársaságból érkezettek közül sokan a moldvai megyéket, a bevándorlók többsége azonban a gyors gazdasági fejlődésű térségeket, így Bukarestet, Kolozsvárt, Konstancát vagy Prahova és Temes megyét választja.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS