Aggódnak az állami támogatás miatt a kényszerszabadságra küldöttek Romániában

2020. 05. 14., 15:15

Akadályokba ütközött az egyéni vállalkozók, szabadúszók, szerzői jogdíjban részesülők, ügyvédek, sportolók egy része a kényszerszabadságra járó állami támogatás igénylésekor Romániában.

Nem minden egyéni vállalkozónak sikerült zökkenőmentesen igényelnie az áprilisi kényszerszabadságra járó állami támogatást Romániában – írja a Krónika.

Támpa Ödön, a Kovászna megyei szociális kifizetési ügynökség vezetője igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy az igénylést a május 10-ei határidő után is lehet javítani, van lehetőség a hiányzó vagy hibásan feltöltött dokumentumok pótlására, ezért nem veszítik el az igénylők a juttatást.

Míg az egyéni vállalkozók, szabadúszók, szerzői jogdíjban részesülők, ügyvédek, sportolók egy része gond nélkül, percek alatt feltöltötte a kérést, sokan azzal szembesültek, hogy a rendszer akadozott, nem engedte a dokumentumok csatolását.

Kovászna megyében áprilisra 1392 egyéni vállalkozó töltött fel kérést a kormányoldalra, miközben márciusra 780-an igényelték a támogatást. Az áprilisi kérések között 443 esetben van gond.

A katonai rendelettel bezárt egyéni vállalkozások 75 százalékos állami támogatást kapnak a 4-072 lejes országos bruttó átlagbérből.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS