A vezérigazgató székébe került a teherfuvarozó ügy Romániában

2019. 11. 19., 12:30

Törvénytelennek nyilvánította az Európai Bizottság a román kormány által az államvasutak teherfuvarozó részlege számára nyújtott állami támogatást, és 400 millió euró visszafizetésére kötelezte a CFR Marfă társaságot. Hétfőn este lemondott a vállalat vezérigazgatója.

Mindezt Bogdan Chiriţoiu, a román Versenytársaság elnöke jelentette be hétfőn egy bukaresti szakkonferencián – írja a Krónika.

A brüsszeli végrehajtó testület befejezte a román kormány által 2013-ban nyújtott állami támogatás jogszerűségével kapcsolatos kivizsgálását, a határozatot már összeállították.

„Az Európai Bizottság kimondja, hogy a román államnak vissza kell kapnia a vasúti társaság teherszállítási részlegének nyújtott támogatást. Az államnak hat hónap áll rendelkezésére behajtani a 400 millió eurós összeget” – jelentette ki a versenyhivatal vezetője.

A román állami vasúttársaság (CFR) nemrég kényszervégrehajtást kezdeményezett két részlegével szemben az évek során felhalmozott adósságok miatt.

Bogdan Chiriţoiu emlékeztetett: a versenyhivatal korábban már kezdeményezte, hogy a CFR Marfă vagyonának elemeit (vagonok, mozdonyok, mozdonyszínek, egyéb eszközök) adják át az anyavállalatnak. A teherfuvarozási részleg 6 ezer alkalmazottat foglalkoztat, aktíváinak értéke megközelítőleg egymilliárd euró.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS