A húsipar összeomlásától tartanak Szerbiában

2020. 08. 07., 14:15

Összeomlás előtt a húsipar Szerbiában. A vendéglátóipari létesítmények idei forgalma meg sem közelíti az előző évek forgalmát. Nincs, aki vásárolja a disznó-, a marha- és a baromfihúst. Ráadásul a kiszállítás is leállt.

Zoran Matijević, a Matijević húsüzem társtulajdonosa szerint a húsipari termékekre nyáron van a legnagyobb igény, ezért is emelkednek az árak ebben az időszakban. Jelenleg azonban a piac telített. A turisták azonban idén távol maradtak, a kiszállítás leállt, a termékek megmaradtak – írja a Magyar Szó.

A húsipari mágnás véleménye szerint a marhahús kivitele csupán politikai megállapodás volt Törökországgal, az ilyen megállapodások pedig mind kudarcra vannak ítélve. A marha élősúlykilójáért 150 és 180 dinár között fizetnek az idén, míg tavaly akár 250 dinárért is el lehetett adni.

A baromfi kilója másfél évvel ezelőtt 260 dinárba került, jelenleg mindössze 160–180 dinár, ami 20 százalékkal alacsonyabb a termelési árnál.

– Szerbia katasztrofális politikát folytat az állattenyésztőkkel szemben – mondta Zoran Matijević.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS