A kutyás életforma sok embert vonz, ezt mutatja a világkiállítás és a kísérő rendezvények látogatottsága egyaránt – hangsúlyozta az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosa a Fejér megyei Soponyán, a rendezvényhez kapcsolódó szombati főtenyészvizsgán.
Kovács Zoltán kiemelte, hogy a világkiállítás megszervezésével nem fejeződött be a munka, sokkal inkább elkezdődött, mivel a rendezvényt övező érdeklődés arról tanúskodik: sokat kell beszélni a jövőben a kutyás életformáról, és meg kell mutatni az embereknek, mit jelent kutyát tartani.
Kérdésre elmondta: kutyával élni más életminőség, egyben felelősség is. A velük való együttélést szeretnék bemutatni, minél inkább meg kívánják mutatni, hogyan tudnak a kutyák a család részévé válni, és miként tudnak hasznára lenni a vadászoknak.
Kovács Zoltán, aki egyben a világszövetség elnöke, arról is beszélt, hogy szeretné elérni, ha Soponya állandó otthona lenne a magyar vizslás versenyeknek.
A szervezetről elmondta: 2020-ban hozták létre, szerinte az utolsó pillanatban, mielőtt valamely nagy számban, kiváló minőségben kutyát nevelő és tenyésztő ország, mint Németország, az Egyesült Államok vagy Oroszország elvette volna hazánktól ezt a lehetőséget, hiszen a magyar vizslák világszerte rendkívül népszerűek. Rámutatott, hogy a két magyar kutyafajtának, a rövid- és a drótszőrű vizslának „itthon van a helye”.
A kormánybiztos büszkeségének adott hangot amiatt, hogy sikerült összefogásra bírniuk a fajtagondozó szervezeteket, és velük együttműködve elkezdték kidolgozni a küllem- és munkastandardokat, ami azt jelenti, hogy ezeket a magyarok fogják meghatározni a világnak, nem pedig fordítva. A világszövetség küldetése még, hogy a magyar vizsláknak olyan keretet teremtsenek, amely hosszú időre megfelelő tenyésztési, ápolási körülményeket teremt e fajtának.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a világkiállítás különösen nagy hangsúlyt helyezett a kutya és a vadász kapcsolatára, például szinte valamennyi pavilon kutyabarát.
Úgy vélte, a magyarságnak mindig is fontos volt a kutya, nem véletlen, hogy hazánk a terelő- és pásztorkutyák mellett többféle vadászkutyafajtával rendelkezik, mint a magyar agár, az erdélyi kopó, vagy a magyar vizsla. Mint mondta, pontosan nem tudni, mióta önálló fajta a vizsla, de a 18. században már jelentős segítője volt a magyar vadászoknak, sikerét pedig annak is köszönheti, hogy kiválóan teljesít az elejtett vad begyűjtésében.
Majoros Gábor, a házigazda VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy hat országból összesen 45 nevezés érkezett a versenyre. A rövid- és drótszőrű vizslák küllemét, valamint mezei és vízi teljesítményét is értékelik a két nap során.
Péter Attila főbíró elmondta, hogy a versenyen háromfős bírói csoportok lesznek, a hozzájuk beosztott kutyákat az adott csoport viszi végig minden feladaton. Szombaton küllembírálattal kezdtek, vasárnap mezőn és vízen mutathatják meg tudásukat a benevezett magyar vizslák. (MTI)
(Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.