Júliusi szálláshelymérleg: 6,6 millió vendégéjszaka, 134 milliárd forint

2024. 08. 29., 09:29

2024 júliusában a turisztikai szálláshelyeken 2,4 millió vendég 6,6 millió vendégéjszakát töltött el; vendégek száma 4,1, a vendégéjszakáké 2,0 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál; a szálláshelyek bruttó árbevétele 134 milliárd forint volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2028. júliusban a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel 134 milliárd forint volt, folyó áron 12 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. (Széchenyi Pihenőkártyával 7,5 milliárd forintot költöttek a kártyatulajdonosok a szálláshelyeken, folyó áron 3,0 százalékkal többet, mint 2023 júliusában.)

2024. júliusban a vendégek száma összességében 4,1, a vendégéjszakáké 2,0 százalékkal emelkedett a turisztikai szálláshelyeken. A vendégéjszakák 62 százaléka a kereskedelmi szálláshelyekhez kötődött, ahol a forgalom 1,6 százalékkal meghaladta az előző évit. A magán- és egyéb szálláshelyeken 2,7 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak, mint egy évvel korábban.

A belföldi vendégek száma 0,5, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 0,3 százalékkal alacsonyabb volt az előző év azonos havinál. Az 1,3 millió belföldi vendég közel 3,9 millió vendégéjszakát töltött el a turisztikai szálláshelyeken, ezen belül a kereskedelmi szálláshelyeken 842 ezer vendéget és 2,3 millió vendégéjszakát regisztráltak. Utóbbiak 60 százalékát szállodákban töltötték el, ahol a vendégéjszakák száma 5,9 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A magán- és egyéb szálláshelyeken eltöltött belföldivendég-éjszakák száma 1,4 százalékkal elmaradt a 2023. júliusitól. A belföldivendég-éjszakák száma Szegeden és térségében nőtt a legnagyobb mértékben (11 százalékkal), illetve a Győr–Pannonhalma turisztikai térségben2 csökkent a leginkább (10 százalékkal) az előző év azonos időszakához képest. Budapesten 9,3 százalékkal több, a Balatonnál 0,4 százalékkal kevesebb volt a turisztikai szálláshelyeken eltöltött belföldivendég-éjszakák száma.

A külföldi vendégek száma 11, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 5,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A turisztikai szálláshelyekre érkezett 1,0 millió külföldi vendég 2,8 millió vendégéjszakát töltött el, közülük 703 ezer vendéget és 1,8 millió vendégéjszakát a kereskedelmi szálláshelyeken regisztráltak. Utóbbiak 69 százaléka szállodákhoz kötődött, ahol a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 7,9 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A magán- és egyéb szálláshelyeken eltöltött külföldivendég-éjszakák száma 9,6 százalékkal nőtt 2023 júliusához mérten. A külföldivendég-éjszakák száma a legerőteljesebben Debrecenben és térségében emelkedett (11 százalékkal), leginkább pedig a Budapest környéke turisztikai térségben esett vissza (15 százalékkal) az előző év azonos időszakához viszonyítva. Budapesten 8,6, a Balatonnál 6,3 százalékkal nőtt a turisztikai szálláshelyeken eltöltött külföldivendég-éjszakák száma.

A hónap folyamán összesen 36 685 turisztikai szálláshely, ezen belül 2997 kereskedelmi, illetve 33 688 magán- és egyéb szálláshely fogadott vendégeket. A kereskedelmi szálláshelyek közül 1011 szálloda és 1178 panzió volt nyitva július egy részében vagy egészében. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS