Az elmúlt években jelentősen nőtt a horgászat népszerűsége Magyarországon, ezt a folyamatot a koronavírus-járvány sem volt képes visszafordítani. Ma már több mint 700 ezer ember, a teljes lakosság több mint hét százaléka rendelkezik horgászengedéllyel, az ő horgászati szokásaikat tárta fel az Agroinform.hu legutóbbi felmérése.
A szakmai portál kérdőívét kitöltő közel háromszáz válaszadó 41 százaléka legalább heti egy alkalommal eljár horgászni, további 37 százalék legalább havi gyakorisággal teszi ezt. Noha túlnyomórészt továbbra is férfiak időtöltésének számít, immár több tízezernyi nő és lány is hódol ennek a sportnak. A horgászközösség dinamikus bővülése fiatalodást is hozott: a válaszadók 27 százaléka 18-40 közötti, 43 százaléka a 41-60 éves korosztályból került ki. A Magyar Országos Horgászszövetség (MOHOSZ) közel 80 ezer gyermek- és fiatalkorú horgászt tart nyilván.
A felmérésben részt vevők 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta is ugyanolyan gyakorisággal hódolt szenvedélyének. Ez jórészt annak is köszönhető, hogy a pandémia szigorúbban szabályozott időszakaiban is legalább nappal engedélyezett szabadidős sportnak számított a horgászat. Sőt, 12 százalék más program híján még gyakrabban is kijárt a vízpartra.
A vízpart általában természetes tavakat és folyóvizeket jelent, ugyanakkor a válaszadók 32 százaléka jelezte, hogy több-kevesebb rendszerességgel erre a célra létesített, napijegyes horgásztavakat látogat. A túlnyomó többség, 62 százalék elsősorban pontyra megy, de gyakori célpontot jelentenek a keszegfélék (13 százalék), a süllő (7 százalék), a csuka és a harcsa (4-4 százalék), valamint az amur (3 százalék) is.
Magyarországon bő két évtizede jelent meg a sporthorgászatnak az a formája, melynek követői a halat nem viszik haza, hanem visszaengedik a vízbe. A felmérés szerint ma már a horgászok 18 százaléka sosem tartja meg a halat, miközben 29 százalékuk az engedélyezett halakat legtöbbször hazaviszi. További 53 százalékuk esetenként dönt a kifogott hal sorsáról. Ennek is köszönhető, hogy azok közül, akik hazaviszik a halat, 60 százaléknyian csak kisebb mennyiséget, évente legfeljebb 20 kilogramm halat visznek el.
A hazai horgászok leggyakoribb technikája a (féderes, illetve bojlis) fenekezés, 74 százaléknyian az alkalmak többségében ezt a módszert követik, miközben főként úszóval 16 százaléknyian horgásznak, pergetni pedig 10 százaléknyian szoktak.
A horgászatban a válaszadók 75 százaléka elsősorban a kikapcsolódást keresi, 16 százalék tekint rá elsősorban halforrásként, 5 százalék versenyszerűen űzi ezt a tevékenységet, további 4 százalék számára pedig ez elsősorban társasági esemény. Ennek megfelelően a hely kiválasztásának elsődleges szempontja 58 százalékban a kellemes, rendezett és nyugodt környezet, 27 százalékban a megfelelően gazdag halállomány, 15 százalékban pedig az adott területre szóló horgászjegy ára.
Szintén a kikapcsolódás igényéhez igazodik a választott társaság is: a legtöbben, 38 százaléknyian egyedül, 31 százaléknyian horgásztárssal töltik víz mellett az időt, ugyanakkor további 31 százaléknyian családdal, rokonokkal látogatják legtöbb esetben a vízpartokat. Ennek az is az oka, hogy immár egyre több tó mellett épült ki családbarát infrastruktúra: játszóterek, büfék, szalonnasütőhelyek.
Magyarországon a 700 ezernyi horgász mintegy 2200 nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen hódolhat szenvedélyének, ezek döntő többsége a MOHOSZ rendszerébe tartozik. A szövetség szervezetéhez jelenleg mintegy 1200 horgászegyesület tartozik.
(Fotó: Pixabay/jplenio)
Átadták a jászfényszarui ipari parkban a precíziós motoralkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline magyarországi leányvállalata, az Evoring üzemét.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.