Jelmeztervező a beszélgetéssorozat első vendége

2021. 09. 12., 16:00

Szakács Györgyi jelmeztervező a Magyar Színházi Társaság Jó kérdés című beszélgetéssorozatának első vendége hétfőn a Katona József Színházban.

Az eseményen a jelmeztervező pályájának fontos állomásait Ascher Tamás rendezővel és Szlávik István díszlettervezővel idézik fel, és szó esik Szakács Györgyi legfrissebb munkáiról is – olvasható a Magyar Színházi Társaság közleményében.

Szakács Györgyi a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát 1974-ben. 1975 óta találkozhatnak a nézők nevével a színlapokon. Pályája során csaknem félszáz mozi- és tévéfilm, mintegy félezer színházi bemutató ruháit álmodta meg. A napfény íze című film jelmeztervezéséért Genie-díjra jelölték. Jászai Mari-díjat 1986-ban, Kossuth-díjat 1998-ban, Hevesi Sándor-díjat 2015-ben kapott, a Színházi Kritikusok Céhének díját 17 alkalommal nyerte el.

Vendégként dolgozott Stuttgart, Bécs, Lipcse, Lyon, Helsinki és Malmö színházaiban, operaházaiban. Kecskeméthez, Miskolchoz, a Nemzeti Színházhoz is kötődött, de a kaposvári színház nagy korszakának több jelentős előadásához is ő tervezte a jelmezeket. Munkásságának fontos állomása a Jó kérdésnek is helyszínt biztosító budapesti Katona József Színház.

Az online közvetítés a Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Papageno Facebook-oldalán követhető. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS