„A válságon túl, Kánaánon innen” a magyar szállodások és vendéglátók

„A válságon túl, Kánaánon innen” a magyar szállodások és vendéglátók
2023. 09. 18., 19:18

Maguk mögött tudták a világjárvány és az árrobbanás okozta válságot a magyar szállásadók és vendéglátósok, de az ideális helyzetet még messze nem érték el. Budapest szárnyalt az idén, míg a vidéken ki kellett bírni, hogy a szezonban a fizetőképes magyarok most külföldre mentek. A vendégek visszatértek, az iparágat most a jövő kérdései foglalkoztatják: a jogszabályváltozások, a munkaerőhiány, a hatékonyság növelése, az új környezettudatos megoldások alkalmazása, és az energiatakarékosság. Ezek a kérdések állnak a kilencedik alkalommal megrendezett Szállodai és Éttermi Szakmai Találkozó (SzÉSzT) középpontjában is.

Kilencedik alkalommal rendezik meg szeptember végén a Szállodai és Éttermi Szakmai Találkozót (www.szeszt.hu). A hazai vállalkozások összefogásával létrejövő ingyenes szakmai rendezvény célja, hogy a szálloda és vendéglátóipar képviselőinek teret biztosítson a mélyreható szakmai információk megszerzésére, a lehetőségek feltérképezésére és a tapasztalatok cseréjére.

Aki talpon maradt jól járt – vonja le az elmúlt év tanulságát Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete elnöke, a SzÉSzT egyik előadója. Mint mondja, a Covid és az energiaárrobbanás kettős negatív hatására reagálva a vendéglátóhelyek 8 százaléka zárt be, és mintegy tízezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az ágazatban. Ám tavaly év vége felé a forgalom váratlanul elkezdett növekedni, a járvány megszelídülésének hatására a különböző céges és magánrendezvények iránt gyorsan nőtt a kereslet – októbertől már mindenki találkozni akart mindenkivel. Az év végi ugrás eredményeként a tavalyi egész éves forgalom volumenben már csak 4 százalékkal maradt a 2019-es alatt, értékben pedig felette volt. És ugyan mindehhez magasabb költségszint társult, de a forgalom jóval kevesebb üzletre és munkavállalóra jutott: az egy egységre jutó bevétel tehát nőtt. Idén ugyan csökkent a volumen, érződik a kereslet mérséklődése, de látszik, hogy a vendéglátás túl van a válságokon, és a bezárások helyett már inkább az óvatos új nyitások a jellemzőek.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint a magyar turisztikai ágazat kifejezetten jó évet zár az idén. Ez kétségtelenül az ide – és ezen belül leginkább Budapestre – látogató külföldi turistáknak köszönhető, foglaltságban ugyan nem, ám bevételben már bőven elértük a járvány előtti szintet. A szakember szerint az idei szezon különlegessége, hogy az a hazai réteg, amely a növekvő árak ellenére megengedhetett magának hosszabb nyári üdülést, az idén – négy év bezártság után – inkább külföldre ment. Közben pedig valóban jelentett kiesést, hogy a társadalom egy másik része éppen a pihenésre szánt kiadásokat fogta kénytelenül vissza. „A szezon azonban ilyen, amíg nem volt ekkora az utasforgalom mindkét irányba, és a magyarok itthon nyaraltak, a fővárosi piac volt rosszabb, a vidéki pedig jobb” – mondja az elnök. Szerinte abban lehet reménykedni, hogy az ősszel a magyar vendégek is visszatérnek.

A most elkövetkező időszakban azonban érdemes lesz azt is figyelni, milyen valós hatása lesz a SZÉP Kártya szabály-változásainak, hiszen a turisztikai ágazat védelme érdekében estleg szükség lehet az élelmiszer-vásárlásoknál akár egy plafon megállapítására is. Hasonló kérdés, hogy milyen új helyzetet teremt a fővárosi piacon a magánszállások újranyitása. Amíg a járvány idején 4–5 ezerre csökkent az AirBnB típusú szállások száma Budapesten, addig az idénre számuk ismét 14 ezerre nőtt – ezzel a fővárosban közel annyi, ha nem több ágyat kínálnak a magánszállások, mint a szállodák – miközben előbbiek jelentősen más költségszinten (leginkább az olcsóbb lakossági energiaárakkal) működnek. De hasonló változást hoz majd a vendéglátásban januártól az új betétdíjas rendszer bevezetése is, hiszen a visszagyűjtendő edényeket (mindent, ami egy decisnél nagyobb kiszerelésben van) külön tárolni és rendszerezni kell majd, ami egészen új helyzetet teremt a raktározásban és a hulladékkezelésben.

A Szállodai és Éttermi Szakmai Találkozón többek között ezekről a kérdésekről három szekcióban (management, housekeeping, vendéglátás) párhuzamosan folynak majd az előadások, választ keresve a szakma mai kihívásaira. A különleges találkozónak különleges helyszín ad otthont: a Birdies Rendezvényház Szentendrén (képünkön).

A „Vissza a természethez” mottóval megrendezésre kerülő találkozó középpontjában a környezettudatos megoldások állnak – legyen szó bármely érintett területről. Ma már a környezettudatosság nem csak egy szlogen, hanem a vendégek alapvető elvárása, és a hatékonyság növelésének záloga is. A hatékony energiafelhasználás, a jól tervezett és szervezett munka nem csak a környezetet, de a pénztárcát is kíméli, miközben a vendégek számára is új minőséget ad – vélik a szervezők. És miközben a konferencia programjából természetesen nem maradhatnak ki az ágazat helyzetét értékelő előadások, a résztvevők olyan problémák megoldására is új válaszokat kaphatnak, mint a munkaerőhiány, a vendégek új elvárásainak kezelése, vagy az elektromos áram tárolásának a lehetőségei.

A szeptember 26-i konferencián a szálloda- és vendéglátóipari szakemberek számára a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a https://szeszt.hu/regisztracio/ címen lehet

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS