A mesterséges intelligenciáról rendeznek konferenciát az NKE-n

2020. 02. 24., 19:45

A mesterséges intelligenciáról rendeznek konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) csütörtökön.

A mesterséges intelligencia alkalmazása az élet egyre több területén érzékelhető, és hatással van olyan alapjogokra, mint például az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz vagy a szólásszabadsághoz való jog. Ezen hatásokat elemzik az NKE kutatói az Alkotmánybíróság (Ab) és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szakembereivel közösen a rendezvényen.

Az NKE, az Ab és a NAIH közös konferenciájának célja, hogy összegyűjtse a témában meglévő hazai tapasztalatokat, kutatási eredményeket és tudományos álláspontokat.

A közlemény szerint az információs technológia rohamos fejlődésével rendelkezésre álló digitális eszközök és megoldások egyre jelentősebb hatással vannak magára az emberre és az egész társadalomra. A lassan mindent átszövő digitalizációval együtt járó hatalmas adatmennyiség hasznosítása, különösen az erre épülő mesterséges intelligencia alkalmazása egyre több területen válik jellemzővé.

Ugyanakkor érzékeny kérdéseket vetnek fel azok a mechanizmusok, amelyek során a személyes és társadalmi viszonyokat befolyásoló döntéseket az adatokat automatizáltan értékelő vagy öntanuló algoritmusok támogatásával hozzák meg, vagy amelyek során maguk az algoritmusok hoznak döntést. Ezek a megoldások számos társadalmi előnnyel járnak, de újfajta kockázatokat is rejtenek.

Az algoritmizált döntéshozatali mechanizmusok alapjogokra gyakorolt pozitív vagy negatív hatásával egyre több nemzetközi fórum és dokumentum foglalkozik. Ezek a hatások megjelenhetnek a többi között a közigazgatásban, az egészségügyben, a pénzügyi vagy a munkaügyi területen, a szociális ellátórendszerben, a bűnüldözés területén és az online kommunikációban is. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS