Az alkotókedv és a témák száma sem csökkent az elmúlt évben; összesen 75 pályázat érkezett az idei Hégető Honorka-díjra.
A koronavírus miatt kialakult helyzetre való tekintettel új témákkal is várta a Hégető Honorka Alapítvány azokat az alkotásokat, amelyek mozgókép vagy fotósorozat formájában mutatnak be társadalmi problémákat, illetve az ezekre adott lehetséges megoldásokat, válaszokat. Idén 8 alkotást díjaztak: a zsűri három fődíjat, két civil díjat, fotó- és közösségi kategóriában egy-egy díjat osztott, a Telenor pedig különdíjat adott át.
„2003 óta díjazzuk azokat az alkotókat, akik olyan témákat dolgoznak fel, amelyek sok esetben a mainstream felületeken nem, vagy csak kevés visszhangot kapnak. Az alapítvány célja, hogy a díj segítségével felhangosítsa ezeket az alkotásokat, és a szélesebb közönséggel is megismertesse azokat. A koronavírus az idei pályázatokon is nyomot hagyott; azt láttuk, hogy számos kezdeményezés ismerte fel a segítő szándék fontosságát és adott megoldási javaslatokat bizonyos nehéz életkörülmények kezelésére” – mondta Kotroczó Róbert, a Hégető Honorka Alapítvány kuratóriumi elnöke, az RTL Magyarország hírigazgatója.
A fődíjasok: klímaválság, mélyszegénység, részvét
A Mészáros Antónia, Horvát János és Weyer Balázs alkotta szakmai zsűri idén három alkotásnak is fődíjat ítélt oda.
Fürdés, mosás, takarítás. Csak néhány azon tevékenységek közül, amikor tiszta vízre van szükség. Az Index egykori munkatársai, Földes András és Lengyel-Szabó Péter filmjükben testközelből mutatták meg a klímaváltozás kegyetlen hatását. A 10 milliós indiai Csennai az első olyan nagyváros a Földön, ahol elfogyott a víz. Az alkotók Így néz ki a klímakatasztrófa testközelből című filmjükben arra világítottak rá, hogyan borítja fel a mindennapi életet a klímakatasztrófa.
A falu, ahol nincs óvoda, iskola és orvosi ellátás, egy másik, ahol csak hetente egyszer tudnak pénzt felvenni az ott élők, és egy harmadik település, ahol 800 forintot kell fizetni egy kiló kenyérért. Forgó Viktor, az RTL Klub Fókusz című műsorának alkotója A vidék lehetőségei című filmjéért kapott fődíjat. Forgó Viktor annak járt utána, mit jelent ma Magyarországon az élet azoknak, akik a nyomor közepén próbálnak boldogulni, és milyen lehetőségeik vannak egy jobb élet reményében.
A harmadik fődíjat Neuberger Eszter és Pivarnyik Balázs Abcug.hu-n megjelent filmje kapta. Az alkotók a 2008-2009-es romagyilkosságok túlélőivel és legközelebbi hozzátartozóival beszélgettek arról, hogy miért tartják üresnek a romagyilkosság-sorozat tizedik évfordulóján tartott közösségi megemlékezéseket. A megszólaltatott szereplők arról mesélnek a Semmit nem jelentenek a megemlékezések a romagyilkosságok túlélőinek című filmben, hogy az elmúlt tíz évben hogyan maradtak egyedül a testi és lelki traumáikkal.
Civil és filmes díjazottak, közösségi díj és különdíj
A zsűri idén két civil díjat osztott olyan alkotásoknak, amelyeket nem szerkesztőségek, hanem magánszemélyek vagy alapítványok neveztek. A Rehab Critical Mass szervezői, Takács Edina és Surányi Ádám egy budapesti hanghalló önsegítő csoporttal forgattak. Nem tudom, halljátok-e ti is? című dokumentumfilmjük négy, önmagát esendőségei ellenére vállaló, bátor hétköznapi ember humoros és keserű élethelyzetein keresztül mutatja be, hogy mit jelent, ha valaki másoknál jobban, erősebben hallja belső hangjait, monológjait.
„Hogy lehet ilyen szétszórt?”, „Miért nem köszön?”, „Majd kinövi!”. Peresztegi Hanna Címkék nélkül című filmjében autista öccse szemével mutatja meg a világot. A kisfiú az átlagosnál talán jobban szereti a buszokat, a pecsételést és rajong a fiókokért.
Az idei pályaművek közel fele, összesen harminc, fényképes alkotás formájában érkezett. A fotós pályázatokat Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus bírálta el. A fotós díjat Ruprech Judit kapta, aki Digitális tanulópálya című munkájában azt mutatta meg, hogyan vették a digitális átállás okozta akadályokat a környezetében élő, különböző élethelyzetekben lévő családok. Keleti Éva kiemelte, hogy bár a nyertes pályamű témaválasztása ugyan megrázó, ugyanakkor van egy nagyon pozitív kicsengése is, hiszen a fotósorozatból az derül ki: szereplői nagyon is akarnak tanulni és ehhez megpróbálnak minden lehetőséget kihasználni.
A zsűri idén először közösségi kategóriában is osztott díjat, amelyet a Felelősség-érzetek című filmnek ítélt oda. A Józsefváros újság videós szerkesztősége a koronavírus idején közös gondolkodásra invitálta az olvasókat és közösségifilm-készítő felhívást tett közzé. Ennek eredménye a sorozat második része, amely a radikálisan megváltozott hétköznapokra, érzésekre és kihívásokra mutat személyes megoldásokat. A filmet Takács Mária szerkesztette és vágta.
A Hégető Honorka Alapítványt évek óta támogató Telenor idén különdíjat ajánlott fel egy olyan alkotásnak, amely azt mutatja be, hogy egy adott társadalmi probléma, helyzet esetében miként hozott életminőség-javulást az internetelérés vagy a digitális eszközök használata. Habár a karantén idején az iskolákat bezárták, az oktatás nem állt le. Az iskolák és a tanárok többsége hihetetlen gyorsasággal és kreativitással állt át az online oktatásra. Az Index egykori munkatársai saját eszközeikkel, és elsősorban az érettségi előtt állóknak próbáltak segíteni a különleges helyzetben. Három kiváló tanár közreműködésével jött létre az Iskolatévé projekt, amelyben összesen 30 matematika, történelem, valamint magyar nyelv és irodalom órát tartottak. A különdíjat a kezdeményezés alkotói stábja, Joób Sándor, Szilágyi Máté, Szilli Tamás, Nagy Roland és Lengyel-Szabó Péter kapta.
A díjazott kisfilmek és a zsűritagokkal készült videók IDE KATTINTVA nézhetők meg.
A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei szerint fejenként 25,2 kg élelmiszert dobunk feleslegesen a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség éves közgyűlésén az OAH vezetői megbeszéléseket folytattak az amerikai, az argentin, a bolgár, a finn, a horvát, a lengyel, a marokkói, a román, a szerb és a török hatóság képviselőivel.