Zálogházakat bírságolt az MNB

2022. 12. 12., 13:21

Az MNB hét pénzügyi vállalkozásnál a kézizálog-hitelezési tevékenységet áttekintő témavizsgálata során mindegyik piaci szereplőnél talált – egyes esetekben jelentős súlyú – hiányosságokat többek között a hitelek THM-számítására, illetve annak felső korlátjának alkalmazására vonatkozóan. A jegybank összességében 55,2 millió forint bírságot szabott ki, s kötelezte a társaságokat a hibák kijavítására.

A Magyar Nemzeti Bank témavizsgálatot végzett a BÁV Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél, a Zálog és Hitel Zrt.-nél, a Vajda Zálog Zrt.-nél, a Perun Zrt.-nél, az Uránia Zrt.-nél, az Unifinanz Zrt.-nél és a Corner Záloghitel Zrt.-nél 2019. január 1-től a vizsgálat lezárásának napjáig terjedő időszakot áttekintve. Az ellenőrzési eljárás célja többek között az volt, hogy megállapítsa, a pénzügyi vállalkozások tevékenysége fogyasztóvédelmi és prudenciális szempontból megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, kiemelten a teljes hiteldíj mutató (THM) meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló rendeletnek, illetve a fogyasztóknak nyújtott hitelekről szóló törvénynek.

A vizsgálat feltárta, hogy egyik társaság sem tartotta be maradéktalanul a jogszabályi előírásokat a THM értékének meghatározása és annak felső korlátja alkalmazása során. Ennek következtében számos lakossági ügyfelüknek a THM felső korlátját meghaladó hiteldíjjal nyújtottak kézizálog-kölcsönt. Az érintett fogyasztók nem kaptak pontos tájékoztatást a zálogkölcsön igénybevétele esetén őket terhelő fizetési kötelezettségekről, továbbá rejtve maradt előttük az is, hogy a jogszabályban rögzített felső mértéket meghaladó mértékű THM mellett vették igénybe a pénzügyi szolgáltatást.

A társaságok ezen gyakorlata veszélyezteti a fogyasztók vagyoni, gazdasági érdekeit, hiszen ők a THM ismeretében hozhatnak megalapozott – vagyoni helyzetüknek és anyagi teherbírási képességüknek megfelelő – döntést a számukra anyagi teherrel járó zálogkölcsön-szerződések megkötése előtt. Így tehát a jogszabályba ütköző módon kiszámított THM értékkel a társaságok nemcsak jogszabályba ütköző árazást alkalmaztak, hanem megsértették a fogyasztók azon jogát is, hogy megfelelő módon összehasonlíthassák az adott terméket egy – a piacon elérhető – másik hasonló konstrukcióval.

(MNB)

A jegybank további kisebb súlyú, nem rendszerszintű hibákat is feltárt az eljárása során. Több társaság például nem rendelkezett a tevékenységéhez a jogszabályok által előírt megfelelő vagyonbiztosítással. A vizsgálat emellett három társaság esetében a belső ellenőrzés területén is azonosított problémákat (például a belső ellenőr alkalmazása, belső ellenőri jelentések elfogadása kapcsán), míg négy pénzügyi vállalkozásnál a rendszeres felügyeleti adatszolgáltatás terén tárt fel hiányosságokat.

A jegybank mindezek nyomán a 7 pénzügyi vállalkozás számára összesen 7,5 millió forint felügyeleti és 47,7 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki ma közzétett határozataiban. A bírságösszegek meghatározása során az MNB súlyosbító tényezőként vette figyelembe, hogy a feltárt hiányosságok jelentős számú fogyasztót érintettek. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor, hogy a pénzügyi vállalkozások folyamatosan teljesítik a feltárt hibák kijavítását célzó intézkedéseket, kötelezéseket.

A jegybank – nem csak a karácsonyi időszakban, de az év egésze során – a jövőben is határozottan, következetesen és szigorúan lép fel az általa feltárt minden olyan magatartással szemben, amely sérti vagy veszélyezteti a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzők ügyfeleinek érdekeit. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS