Végelszámolás indul a magyar Sberbanknál és osztrák anyavállalatánál

Végelszámolás indul a magyar Sberbanknál és osztrák anyavállalatánál
2022. 03. 02., 08:45

Az európai szanálási hatóság végelszámolást indított a magyar Sberbank anyavállalatánál, az osztrák Sberbank Europe AG-nál. A Sberbank Magyarország Zrt. súlyos likviditási és tőkehelyzete miatt az MNB is visszavonta a hazai hitelintézet tevékenységi engedélyét és elrendelte annak végelszámolását. Az Országos Betétbiztosítási Alap 10 napon belül 100 ezer euróig helytáll valamennyi jogosult ügyfél betéti követeléséért.

Az Egységes Szanálási Testület (SRB), az Európai Unió szanálási szervezetének ma esti bejelentése szerint elrendelte az ausztriai Sberbank Europe AG., a hazai Sberbank Magyarország Zrt. anyavállalatának végelszámolását. Mint ismeretes, a hazai Sberbank az orosz-ukrán válság nyomán az osztrák anyabanktól, illetve annak tulajdonosától, a – nemzetközi szankciók által sújtott – orosz Sberbanktól érkező negatív hatások miatt került súlyos fizetőképességi (likviditási) és tőkehelyzetbe.

Az anyavállalat fizetésképtelenségének kimondása nyomán előállt helyzetben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is határozatában visszavonta a Sberbank Magyarország Zrt. tevékenységi engedélyét és kezdeményezte a bíróságon annak végelszámolását. A jegybank a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t (PSFN) jelölte ki végelszámolónak.

Az MNB az elmúlt napokban – az ügyfelek és valamennyi érintett fél érdekeinek védelmére – kísérletet tett arra, hogy a végelszámolás helyett megnyugtatóan rendeződhessék a hazai Sberbank helyzete, ám e lépések eredménytelennek bizonyultak.

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a jogszabály által előírt 10 munkanapon belül – az adott betétes tényleges betétösszegétől függően – akár 100 ezer eurós összeghatárig (jelenlegi árfolyamon több mint 36 millió forintig) kártalanítja a biztosított követeléssel bíró betéteseket a hitelintézeti törvény alapján. A kártalanítás a magyar Sberbanktól az OBA-nak átadott információk alapján automatikus, azt az ügyfeleknek nem kell kérelmezniük a magyar garanciaintézménynél.

Az OBA-védettség – a befektetési alap, biztosító, befektetési vállalkozás stb. kivételével – mindenkire vonatkozik. A védelem a forintban vagy devizában elhelyezett betétre is kiterjed, ideértve a folyószámlán elhelyezett összeget, a lekötött betétet, az okiratos betétet stb. és azok kamatait is.

A magánszemélyek mellett a vállalkozások, egyesületek, alapítványok betéteire is vonatkozik a védelem, beleértve a külföldön élőket és a külföldieket is. Az évi 500 ezer eurónál kisebb költségvetésű önkormányzatok szintén részesülnek az OBA-védelemben. Ha egy ügyfélnek több betétje van egy banknál, ezek összeadódnak a kártalanítás összeghatárának meghatározásakor, s együttesen a kifizetési limitig fizethetők ki.

Az OBA a további tudnivalókról részletes tájékoztatást fog adni az ügyfeleknek. A jegybank is folyamatos tájékoztatást nyújt majd az ügyfeleknek és valamennyi érdekelt félnek a tudnivalókról. A fogyasztók a témával kapcsolatos megkereséseikre az MNB ügyfélszolgálatán és a megyeszékhelyeken elérhető Pénzügyi Navigátor tanácsadó irodákban írásbantelefonon vagy személyesen is kaphatnak választ.

A mostani eseményeknek nincs hatása a hazai pénzügyi rendszer egyéb tagjaira, amelyek – amint azt az elmúlt nyugodt időszakok is mutatták – változatlanul biztonságosan, a megszokott rendben szolgálják ki ügyfeleiket. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS