Varga Mihály: erősíti Magyarország pénzügyi szerepét a Nemzetközi Beruházási Bank budapesti székhelye

2021. 02. 19., 14:30

Erősíti Magyarország nemzetközi pénzügyi szerepét a Nemzetközi Beruházási Bank székhelyváltása – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken újságírók előtt, a pénzintézet új budapesti székházának átadásakor.

A miniszter hangsúlyozta: Magyarország helyes döntést hozott 2015-ben, amikor csatlakozott a Nemzetközi Beruházási Bankhoz. Az eredmények között említette, hogy a bank már több mint 150 milliárd forinttal segítette a magyar vállalkozások fejlesztéseit.

Varga Mihály úgy fogalmazott: nemcsak a magyar gazdaság szereplőinek, hanem az ország nemzetközi elismertségének erősítését is segíti, hogy a bank Budapestre tette székhelyét. Az Európában működő öt nagy nemzetközi fejlesztési bank közül csak egynek található a közép-európai régióban a székhelye, és az Budapesten van.

A miniszter ismertette: több mint 17 százalékos részesedéssel Magyarország Oroszország után a második legnagyobb tulajdonosa a banknak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nemzetközi pénzintézetről van szó, Oroszország kisebbségi tulajdonos, miután a többi ország tulajdonrésze 50 százalék fölött van.

Ezek az országok szeretnének minél gyorsabb fejlesztéseket, szeretnék, ha gazdaságuk gyorsabb ütemben nőne; minden adott ahhoz, hogy a budapesti székhelyről megkapják a fejlődésükhöz szükséges segítséget.

Felidézte, hogy a bank vezetése 2018-ban döntött központjának Moszkvából Budapestre költöztetéséről. Az új székház a pénteken felavatott Lánchíd palota a Lánchíd budai hídfőjénél.

Az esemény kapcsán kiadott közleményben a Pénzügyminisztérium jelezte azt is: a Nemzetközi Beruházási Bank budapesti székhelyének megnyitása előnyös a pénzintézet számára is, mivel ennek köszönhetően fennakadás nélkül integrálódik az európai pénzügyi környezetbe, és jobban tud kapcsolódni a világ pénzügyi rendszeréhez is. A pénzintézet működésének minden területén komoly sikereket könyvelhet el, nyeresége rekordmértékben nőtt, és tavaly év végén megközelítette a 7,3 millió eurót. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS