Erősíti Magyarország nemzetközi pénzügyi szerepét a Nemzetközi Beruházási Bank székhelyváltása – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken újságírók előtt, a pénzintézet új budapesti székházának átadásakor.
A miniszter hangsúlyozta: Magyarország helyes döntést hozott 2015-ben, amikor csatlakozott a Nemzetközi Beruházási Bankhoz. Az eredmények között említette, hogy a bank már több mint 150 milliárd forinttal segítette a magyar vállalkozások fejlesztéseit.
Varga Mihály úgy fogalmazott: nemcsak a magyar gazdaság szereplőinek, hanem az ország nemzetközi elismertségének erősítését is segíti, hogy a bank Budapestre tette székhelyét. Az Európában működő öt nagy nemzetközi fejlesztési bank közül csak egynek található a közép-európai régióban a székhelye, és az Budapesten van.
A miniszter ismertette: több mint 17 százalékos részesedéssel Magyarország Oroszország után a második legnagyobb tulajdonosa a banknak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nemzetközi pénzintézetről van szó, Oroszország kisebbségi tulajdonos, miután a többi ország tulajdonrésze 50 százalék fölött van.
Ezek az országok szeretnének minél gyorsabb fejlesztéseket, szeretnék, ha gazdaságuk gyorsabb ütemben nőne; minden adott ahhoz, hogy a budapesti székhelyről megkapják a fejlődésükhöz szükséges segítséget.
Felidézte, hogy a bank vezetése 2018-ban döntött központjának Moszkvából Budapestre költöztetéséről. Az új székház a pénteken felavatott Lánchíd palota a Lánchíd budai hídfőjénél.
Az esemény kapcsán kiadott közleményben a Pénzügyminisztérium jelezte azt is: a Nemzetközi Beruházási Bank budapesti székhelyének megnyitása előnyös a pénzintézet számára is, mivel ennek köszönhetően fennakadás nélkül integrálódik az európai pénzügyi környezetbe, és jobban tud kapcsolódni a világ pénzügyi rendszeréhez is. A pénzintézet működésének minden területén komoly sikereket könyvelhet el, nyeresége rekordmértékben nőtt, és tavaly év végén megközelítette a 7,3 millió eurót. (MTI)
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.