Újabb mérföldkövekhez ért el a hazai pénzügyi rendszer zöldítése

Újabb mérföldkövekhez ért el a hazai pénzügyi rendszer zöldítése
2021. 11. 22., 13:05

Magyarország immár egyre láthatóbb a globális zöld pénzügyi „térképen” is: egy nemrég publikált globális fenntarthatósági elemzés sok tekintetben az élenjárók közé sorolja hazánkat és az MNB-t. Eközben az OTP Bank révén immár magyar pénzügyi szereplője is van a fenntarthatóságot célul kitűző egyik legfontosabb nemzetközi bankolási kezdeményezésnek – olvasható a jegybank közleményében.

Idén októberben jelent meg a World Wide Fund for Nature (WWF) által kialakított interaktív online eszköz (Sustainable Financial Regulation and Central Bank Activities Tracker, SUSREG Tracker), amely összehasonlíthatóvá teszi a pénzügyi szabályozókat, felügyeleteket és jegybankokat annak kapcsán, hogy miként integrálják az éghajlati, valamint a tágabb értelemben vett környezeti és társadalmi szempontokat a gyakorlatban. Ez az eszköz 37 ország – köztük Magyarország – és az Európai Unió pénzügyi szabályozási környezetét értékelte három fenntarthatósági kategóriában: klíma-, környezeti és társadalmi szempontok szerint.

Bár az értékeléshez tételes rangsort nem publikáltak, fontos nemzetközi visszacsatolás, hogy a felügyeleti teljesítmény klímaszempontok szerinti értékelése alapján a mikroprudenciális felügyelés terén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fenntarthatósági tevékenysége és klímaváltozáshoz köthető pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos intézkedései minősültek a leginkább előrehaladottabbaknak a vizsgált 37 ország intézménye közül. A monetáris politika témakörében az értékelés pozitívumként emeli ki, hogy az MNB gyakorlatában egyértelműen megjelennek a klíma- és környezeti szempontok is.

A WWF értékelése összességében így nagyon pozitív képet jelez az magyar jegybank fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységéről.

Az MNB fontos klímabarát lépésnek tartja és üdvözli, hogy az OTP Bank Nyrt – az első hazai hitelintézetként – csatlakozott az ENSZ Környezetvédelmi Programja Felelős Banki Működés Irányelvei (Irányelvek) kezdeményezéshez. A dokumentumot eddig világszerte 250 hitelintézet – köztük több hazai kereskedelmi bank külföldi anyabankja - írta alá.

Az elvárásokat írásban elfogadó hitelintézeteknek – az ENSZ szakértőinek lehetséges módszertani támogatása mellett – 18 hónapon belül át kell tekinteniük üzleti működésüket, hogy azonosítsák annak a környezetet leginkább befolyásoló elemeit. Ezután legalább két konkrét – a fenntarthatósági törekvésekkel, mint például a klímavédelemmel összecsengő – célt kell nyilvánosan kitűzniük, mellyel kapcsolatos haladásukat, eredményeiket is nyilvánosan kommunikálniuk szükséges. Ilyen megfogalmazható cél lehet például a fenntartható mezőgazdaság vagy éppen a zöld energiatermelés finanszírozása terén egy-egy konkrét, reális, de ambiciózus feladat teljesítése.

Az MNB 2020 februárjában támogatóként csatlakozott a kezdeményezéshez, vállalva, hogy mint szabályozó ösztönözze, bátorítsa, hogy minél több magyarországi bank is aláírójává váljon a környezet védelmét, a társadalmi fenntarthatóságot és a felelős vállalatirányítást célul kitűző ENSZ-dokumentum előírásainak. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS