Magyarország immár egyre láthatóbb a globális zöld pénzügyi „térképen” is: egy nemrég publikált globális fenntarthatósági elemzés sok tekintetben az élenjárók közé sorolja hazánkat és az MNB-t. Eközben az OTP Bank révén immár magyar pénzügyi szereplője is van a fenntarthatóságot célul kitűző egyik legfontosabb nemzetközi bankolási kezdeményezésnek – olvasható a jegybank közleményében.
Idén októberben jelent meg a World Wide Fund for Nature (WWF) által kialakított interaktív online eszköz (Sustainable Financial Regulation and Central Bank Activities Tracker, SUSREG Tracker), amely összehasonlíthatóvá teszi a pénzügyi szabályozókat, felügyeleteket és jegybankokat annak kapcsán, hogy miként integrálják az éghajlati, valamint a tágabb értelemben vett környezeti és társadalmi szempontokat a gyakorlatban. Ez az eszköz 37 ország – köztük Magyarország – és az Európai Unió pénzügyi szabályozási környezetét értékelte három fenntarthatósági kategóriában: klíma-, környezeti és társadalmi szempontok szerint.
Bár az értékeléshez tételes rangsort nem publikáltak, fontos nemzetközi visszacsatolás, hogy a felügyeleti teljesítmény klímaszempontok szerinti értékelése alapján a mikroprudenciális felügyelés terén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fenntarthatósági tevékenysége és klímaváltozáshoz köthető pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos intézkedései minősültek a leginkább előrehaladottabbaknak a vizsgált 37 ország intézménye közül. A monetáris politika témakörében az értékelés pozitívumként emeli ki, hogy az MNB gyakorlatában egyértelműen megjelennek a klíma- és környezeti szempontok is.
A WWF értékelése összességében így nagyon pozitív képet jelez az magyar jegybank fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységéről.
Az MNB fontos klímabarát lépésnek tartja és üdvözli, hogy az OTP Bank Nyrt – az első hazai hitelintézetként – csatlakozott az ENSZ Környezetvédelmi Programja Felelős Banki Működés Irányelvei (Irányelvek) kezdeményezéshez. A dokumentumot eddig világszerte 250 hitelintézet – köztük több hazai kereskedelmi bank külföldi anyabankja - írta alá.
Az elvárásokat írásban elfogadó hitelintézeteknek – az ENSZ szakértőinek lehetséges módszertani támogatása mellett – 18 hónapon belül át kell tekinteniük üzleti működésüket, hogy azonosítsák annak a környezetet leginkább befolyásoló elemeit. Ezután legalább két konkrét – a fenntarthatósági törekvésekkel, mint például a klímavédelemmel összecsengő – célt kell nyilvánosan kitűzniük, mellyel kapcsolatos haladásukat, eredményeiket is nyilvánosan kommunikálniuk szükséges. Ilyen megfogalmazható cél lehet például a fenntartható mezőgazdaság vagy éppen a zöld energiatermelés finanszírozása terén egy-egy konkrét, reális, de ambiciózus feladat teljesítése.
Az MNB 2020 februárjában támogatóként csatlakozott a kezdeményezéshez, vállalva, hogy mint szabályozó ösztönözze, bátorítsa, hogy minél több magyarországi bank is aláírójává váljon a környezet védelmét, a társadalmi fenntarthatóságot és a felelős vállalatirányítást célul kitűző ENSZ-dokumentum előírásainak. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.