Tömegesen drágították a hiteleket a bankok április 1-től

2022. 04. 04., 10:17

Az elmúlt hetekben több alkalommal is emelte a jegybank a kamatot – ez most lecsapódott a lakossági hiteleknél. A Bank360.hu összegyűjtötte, mekkora kamatemeléssel indították az áprilist a bankok.

A legutóbbi jegybanki kamatemelés hatására az irányadó egyhetes betéti kamat már 6 százalék fölé emelkedett, de a jegybanki alapkamat is 4,40 százalékos értéken állt meg a márciusi kamatdöntő ülés után. Az elmúlt hetekben lezajlott kamatemelések előrevetítették a lakossági hitelek drágulását. Április elsején be is következett a tömeges kamatemelés a jelzáloghiteleknél és a személyi kölcsönöknél is – derül ki a Bank360.hu összesítéséből.

Volt, ahol már március végén megtörtént az emelés

Az UniCredit Bank március 29-én módosította a kamatkondíciókat. A személyi kölcsönök kamata 0,50-1,25 százalékponttal emelkedett, a jelzáloghiteleknél ennél mérsékeltebb volt a változás, 0,30 és 0,59 százalékpont közötti emelést hajtottak végre. Egy 20 éves kamatperiódussal felvehető fogyasztóbarát lakáskölcsön kamata így már 6,50 százalék.

A legtöbb banknál kamatemeléssel indult az április

A CIB Bank módosította a jelzáloghitelek és a fogyasztási kölcsönök feltételeit is. A jelzáloghiteleknél az alábbi változások történtek:

  • a fix kamatozású jelzáloghitelek kamata 0,40-0,50 százalékkal emelkedett,
  • az 5 éves kamatperiódusú, szabad felhasználású jelzáloghitelek kamatlába 1 százalékkal lett magasabb,
  • a 10 éves kamatperiódusú, szabad felhasználású jelzáloghitelek kamatlába 0,40 százalékkal,
  • az 5 éves kamatperiódusú, fogyasztóbarát lakáshitelek kamata 0,97 százalékkal emelkedett,
  • a 10 éves kamatperiódusú, fogyasztóbarát lakáshitelek 0,77 százalékkal emelkedett.

A személyi kölcsönöknél 0,46-1,96 százalékos emelést hajtottak végre.

Az Erste Bank a fogyasztóbarát személyi kölcsön feltételeit módosította, ami 0,50 és 1,77 százalék közötti kamatemelkedést jelent az igénylő ügyfeleknek.

A K&H Banknál a jelzáloghitelek kamata emelkedett április 1-jétől. Az 5 éves kamatperiódussal felvehető kölcsön 0,40 százalékkal, a 10 éves kamatperiódusú és a 10 éves fix lakáshitelek 0,30 százalékkal, a fix 15 éves és fix 20 éves lakáshitelek 0,90 százalékkal drágultak. A K&H Bank 20 évre felvehető, fix kamatozású fogyasztóbarát lakáskölcsöne 8,04 százalékos kamat mellett érhető el.

A Budapest Bankkal való összeolvadása miatt mozgalmas napokat élő MKB Bank április 1-jétől módosított a hitelfeltételeken. A fogyasztóbarát személyi kölcsön esetében a minimum hitelösszeg 1 millió forintról 500 ezer forintra csökkent, a minimum jövedelem viszont jelentős mértékben, 100 ezer forinttal megemelkedett. Így már nettó 350 ezer forintot kell igazolni ahhoz, hogy ezt a kölcsönt fel lehessen venni. Kamatemelést a hagyományos személyi kölcsönöknél hajtott végre az MKB, 0,50-1,50 százalékos mértékben.

Az OTP Banknál a szabad felhasználású jelzáloghitelek kamatai változtak:

  • a fix 5 éves konstrukció kamata 0,50 százalékkal,
  • a fix 10 éves konstrukció kamata 0,15 százalékkal, 
  • a fix 20 éves konstrukció kamata pedig 0,14 százalékkal emelkedett.

A Raiffeisen Bank egységesen minden jelzáloghitelnél 0,30 százalékot emelt, ami érintette az 5, 10, 15 és 20 éves kamatperiódusú kölcsönöket is. Egy fix kamatozású, 20 évre felvett fogyasztóbarát lakáshitel kamata 6,84 százalék.

A Takarékbank a szabad felhasználású személyi kölcsönök feltételein módosított, az emelés mértéke 0,50-1,50 százalék volt.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS