Több mint 2000 milliárd forintot kötött le az MNB

2022. 10. 05., 17:43

A Magyar Nemzeti Bank megtartotta első hosszú futamidejű betéti tenderét, amelyen 2093 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat. Az október 5-ei betéti tenderrel az MNB megkezdi a likviditás érdemi szűkítését, és ezzel folytatja a monetáris szigorítást.

Az október 5-ei változó kamatozású, 2 hónapos betéti tenderen 14 bank adott be ajánlatot összesen 2146 milliárd forint értékben, amelyből az MNB 2093 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat. A 2 hónapos futamidejű ügylet induló értéknapja október 6, míg a lejárati értéknap 2022. december 1. Az elfogadott ajánlatok súlyozott átlagos felára — az egyhetes betéti ráta fölött — 1,14 százalék volt.

A mai tender a likviditás tartós szűkítését szolgálja, amellyel az MNB folytatja a monetáris politikai szigorítást. A betéti tender a likviditás szűkítését célzó intézkedéscsomag egyik eleme. Ennek része a kötelező tartalékrendszer átalakítása.

A tartalékkötelezettség 400 milliárd forintról 2700 milliárd forint közelébe emelkedik. A likviditás szűkítése a holnapi naptól elérhető új rendszeres jegybanki diszkontkötvény aukcióval egészül ki.

A Magyar Nemzeti Bank első hosszú futamidejű betéti tenderén előzetes várakozásánál nagyobb mértékű ajánlattal szembesült. A banki jelzésekre reagálva az MNB jövő hét szerdán is tart likviditáslekötő betéti tendert. Mindez azt eredményezi, hogy a korábban vártnál gyorsabb ütemben valósulhat meg a bankrendszeri likviditás szűkülése. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS