Tavaly is aktív szerepet vállalt a CIB Bank a magyar vállalkozások finanszírozásában

2022. 02. 14., 11:16

A kiskereskedelemben működő vállalkozások bizonyultak a legaktívabbnak a Széchenyi Kártya Újraindítási Programban a CIB Bank tapasztalatai szerint. A tavaly júliusi indulás óta eltelt időszakban a Széchenyi Kártya Program GO! termékei közül a folyószámlahitel iránt volt a legnagyobb a kereslet. A CIB Bank aktív szerepet vállalt a szektor finanszírozásában, kisvállalati és kkv hitelállománya közel 20 százalékkal nőtt 2021-ben.

Leginkább a kiskereskedelemben működő vállalkozások igényelték a CIB Banknál a Széchenyi Kártya Újraindítási Programban elérhető konstrukciókat, az összes megkötött szerződés 45 százaléka kapcsolódott ehhez a szektorhoz. A másik két dobogós helyen az iparban és az építőiparban aktív vállalkozások osztoztak 12 és 11 százalékos részesedéssel. Így a CIB Bank által a tavaly júliustól év végéig az SZKP GO! keretében folyósított hitelösszeg közel hetven százaléka ebbe a három ágazatba került.

Az újraindítási folyószámlahitel adta a kihelyezések 46 százalékát, a likviditási konstrukció a 35 százalékát, míg beruházási céllal a folyósított összeg nem egészen egyötödét használták fel a vállalkozások.

A CIB Bank eddigi tapasztalatai szerint az a jellemző, hogy az igénylők viszonylag ritkán használják ki teljesen a támogatott konstrukciók nyújtotta kereteket. A Széchenyi Kártya Folyószámlahitel GO!-nál meghatározott 100 millió forintos maximális összeghez képest a CIB Banknál az átlagos igényelt hitelösszeg 6,5 millió forint környékén mozgott. Hasonló a helyzet a likviditási hitelnél is, ahol 24 millió forintot ért el az átlagos igényelt összeg a CIB Banknál, és csupán egy tucatnyi ügyfél használta ki maximálisan a konstrukció lehetőségeit.

Az SZKP GO! keretén belül elérhető konstrukcióknál nem egészen fél év alatt összesen 16 milliárd forintnyi finanszírozást nyújtott a CIB Bank.

„Az előttünk álló hónapokban tovább emelkedhet a kereslet az SZKP GO! konstrukciói iránt, hiszen rendkívül kedvező kondíciókkal rendelkező, és igen széles körben felhasználható finanszírozási megoldásokról van szó” – mondta Fetter István, a CIB Bank Kisvállalati Divíziójának vezetője.

A CIB Bank kis- és középvállalkozói (kkv) hitelállománya – a faktoringgal és a lízinggel együtt – tavaly több mint 14 százalékkal nőtt. Csak a bankhitelt figyelembe véve közel 20 százalékot is elért a bővülés, ami a piaci állomány éves növekedési ütemének majdnem kétszeresét teszi ki.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS