Stabilnak látja a régiós bankpiacot a Deloitte

2023. 02. 08., 17:47

A jelenlegi magas inflációs környezet hátrányosan érintheti a jövőbeli növekedési kilátásokat, amennyiben tartósan negatív hatása lesz a hitelek iránti keresletre – állapítja meg a Deloitte közép-kelet-európai banki fúziókról és felvásárlásokról szóló tanulmánya.

A bankszektor kiemelkedően stabilnak bizonyul a kihívásokkal szemben, és a konszolidált mérlegfőösszeg ezekben az időszakokban is növekvő pályán maradt – olvasható a Deloitte közép-kelet-európai (KKE) bankpiaci tranzakciós tanulmányának ötödik kiadásában. A tanulmány idén kiegészült a régiós fintech szektor áttekintésével, megvizsgálva a regionális fintech trendeket, és listázva az egyes KKE országok legsikeresebb fintech cégeit.

A tanulmány főbb megállapításai:

  • A subprime válságot követő fellendülést megakasztotta először a COVID-19 pandémia, majd a jelenlegi geopolitikai konfliktus és magas inflációs környezet, a régió azonban a 2008-as válsághoz képest sokkal ellenállóbbnak bizonyul.
  • A konszolidált banki mérlegfőösszeg a kihívást jelentő időszakok ellenére tovább növekedett a régióban, azonban a jelenleg tapasztalható magas kamatkörnyezet mind az eszközök értékeltségén, mind a hitelek iránti kereslet csökkenésén keresztül limitálhatja a jövőbeli növekedést.
  • A COVID-19 pandémia alatt megképzett addicionális értékvesztések visszaírásával helyreállt a bankszektor profitabilitása, és rövidtávon a jelenleg tapasztalható magas kamatok javíthatják a bankszektor jövedelmezőségét. Hosszú távon azonban kérdéses, hogy a jelenleg tapasztalható magas inflációs és kamatkörnyezet milyen hatással lesz a bankszektor eszközminőségére, és negatív fordulat áll-e be a nemteljesítő hitelek állományában.
  • Kis mértékben ugyan lassult a bankpiaci tranzakciós aktivitás 2022-ben, és várhatóan a magas hozamkörnyezetből adódó alacsonyabb értékeltség csökkenti az eladói motivációt, azonban a gyengébb tőke pozícióval rendelkező bankok esetében megjelenhet egy eladási kényszer, amennyiben a gazdasági környezet hatására az eszközminőség és profitabilitás romlik.
  • A tranzakciók számát tekintve a banki fúziók és felvásárlások legaktívabb piacai a közép-kelet-európai régióban 2021-ben és 2022-ben a Baltikum (6 tranzakció), Szerbia (5 tranzakció), Csehország (4 tranzakció), Bosznia-Hercegovina (4 tranzakció), Magyarország (3 tranzakció) és Románia (3 tranzakció) voltak.

„A közelmúltbeli 2021-2022-es banki konszolidációs momentumban is aktívan támogattuk ügyfeleinket. Mivel számos tranzakciót láttunk belülről, illetve a régiós bankszektor vezetőivel történt konzultációink alapján úgy látjuk, hogy a közép-kelet-európai bankpiac konszolidációja az elkövetkező években is központi téma marad. Emellett egyelőre óvatosan ugyan, de a nem teljesítő hitelportfólió tranzakciók terén is látunk mozgolódást” – foglalta össze a megállapításokat Bíró Balázs partner, a Deloitte Magyarország vezérigazgatója.

„A COVID-19 pandémia a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem gyakorolt számottevő negatív hatást a bankok portfólióminőségére, a jelenlegi inflációs és kamatsokk azonban újabb kihívást jelent. Az, hogy ezt a bankok miként tudják majd kezelni, jelentős hatással lesz a következő időszak tranzakciós aktivitására mind a banki-, mind a hitelportfólió tranzakciók terén” – mondta Csomor Csaba, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás igazgatója.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS