Sok mindent kifogásolt az MNB, 89 millióra bírságolta az OTP csoportot

2022. 09. 23., 12:23

Összesen 89 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az OTP bankcsoporttal szemben az MNB egyebek között az IT-biztonságra, a hitelkockázatra, a tőkemegfelelésre, a vállalatirányításra, a felügyeleti adatszolgáltatásra és a betétbiztosításra vonatkozó hiányosságok miatt. A feltárt hibák nem hordoznak rendszerkockázatot és a felügyeleti intézkedések nem érintik a bankcsoport megbízható működését.

A Magyar Nemzeti Bank csoportszintű átfogó vizsgálatot folytatott az OTP bankcsoport (Csoport) hat tagjánál – OTP Bank Nyrt. (OTP Bank), Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt. (Merkantil Bank), OTP Lakástakarékpénztár Zrt. (OTP Ltp.), OTP Jelzálogbank Zrt. (OTP JZB.), OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt. (OTP Faktoring) és OTP Ingatlanlízing Zrt. (OTP Ingatlanlízing) –, az ellenőrzés 2019. március 31. napjától tekintette át a bankcsoport működését. Az ellenőrzés 35 témakört érintett, amelyek nagyobb részében nem került sor hiányosság megállapítására.

A Csoport vizsgálata során az MNB a kiszervezett tevékenységek késedelmes bejelentésével és a belső ellenőrzés általi rendszeres felülvizsgálatok elmaradásával, valamint a csalásmegelőzési tevékenységgel kapcsolatban azonosított eseti hiányosságokat.

A hitelezési kockázatok kapcsán a jegybank megállapította, hogy nem volt megfelelő az ügyfélcsoportképzés-szabályozás, a nem teljesítő (default) ügyfél definíció alkalmazása, továbbá nem volt teljeskörű a hazai és nemzetközi bankcsoport szintű default besorolása.

A vizsgálat hiányosságot tárt fel a tőkeszükséglet számítás kapcsán az egyes szegmenseket érintő nem megfelelő kockázati súly alkalmazása vonatkozásában, továbbá megállapította, hogy hibásan, illetve hiányosan teljesültek egyes felügyeleti adatszolgáltatások.

Az MNB az informatika és információbiztonsági működésében problémaként azonosította többek között a kritikus rendszerek és adatközpontok katasztrófa-elhárítási tesztjeinek hiányosságait is.

A vizsgálat feltárta, hogy betétbiztosítás terén az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított betétek adatnyilvántartása nem felelt meg maradéktalanul a jogszabályi előírásoknak, valamint hiányosságok merültek fel a betétesek teljeskörű tájékoztatása kapcsán.

Mindezek nyomán a jegybank a ma publikált határozataiban az OTP Bankra 55 millió, a Merkantil Bankra 18 millió, az OTP Ltp.-re 6 millió, az OTP JZB.-re 3 millió, az OTP Faktoringra  5 millió, az OTP Ingatlanlízingre pedig 2 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki, valamint kötelezte az intézményeket a feltárt hiányosságok kijavítására és a megtett intézkedésekről való beszámolásra.

A bírságösszeg meghatározásakor az MNB figyelembe vette a Csoport jelentős pénzpiaci súlyát, valamint a vizsgálat során feltárt egyes jogsértések kockázati besorolását. Enyhítő körülményként értékelte a jegybank ugyanakkor azt, hogy több szabályszegés egyedi szinten, illetve alacsony előfordulási gyakorisággal fordult elő, a Bank már a vizsgálat ideje alatt megkezdte a hiányosságok megszüntetését, továbbá a feltárt hibák rendszerkockázatot nem okoznak, és nem érintik a Csoport megbízható működését.

(Magyar Nemzeti Bank)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS