A kelet-közép-európai bankszektor számos nehézséggel szembesült az elmúlt években, úgymint Covid-járvány utóhatások, geopolitikai feszültségek, magas infláció. A kihívások ellenére a szektor továbbra is erős rugalmasságot mutat, és 2023-ban rekordmagas jövedelmezőséget ért el – olvasható a Deloitte közép-kelet-európai (KKE) banki fúziókról és felvásárlásokról szóló tanulmányában.
A Deloitte KKE bankpiaci akvizíciós tanulmányának 6. kiadása átfogó elemzést kínál a régió bankszektorának jelenlegi helyzetéről. Rávilágít az ágazat előtt álló és a tranzakciós kedvet befolyásoló legfontosabb kihívásokra és lehetőségekre. A tanulmány kitér a makrogazdasági tényezőkre, a bankpiaci dinamikára, a tranzakciós trendekre, és áttekintést kínál a fintech szektoron belüli fejleményekről.
A tanulmány főbb megállapításai:
„Az elmúlt évek konszolidációs hulláma során a Deloitte Pénzügyi Tanácsadási csapata számos tranzakcióban vett részt, a 2023-ban megkötött ügyletek többségében az eladói vagy a vevői oldalt közvetlenül támogattuk. A bankpiacok jelenlegi dinamikája alapján és a fokozatosan csökkenő kamatkörnyezet következményeként a következő években a konszolidáció további folytatódására számítunk” – foglalta össze Márton Albert, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás partnere.
„Historikusan a banki M&A tranzakciós aktivitás jövedelmezőségi és így tőkehelyzet turbulenciák esetén emelkedik meg. A magas kamatkörnyezetnek egyelőre a pozitív hatása érződik a megemelkedett kamatmarzson keresztül, megemelkedett kockázati költségek nem látszanak. Amennyiben ez megváltozik, az stimulust adhat a tranzakciós aktivitásnak” – mondta Csomor Csaba, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás igazgatója.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.