Rekordszintű volt a közép-kelet-európai bankok nyeresége 2023-ban

2024. 02. 16., 10:10

A kelet-közép-európai bankszektor számos nehézséggel szembesült az elmúlt években, úgymint Covid-járvány utóhatások, geopolitikai feszültségek, magas infláció. A kihívások ellenére a szektor továbbra is erős rugalmasságot mutat, és 2023-ban rekordmagas jövedelmezőséget ért el – olvasható a Deloitte közép-kelet-európai (KKE) banki fúziókról és felvásárlásokról szóló tanulmányában.

A Deloitte KKE bankpiaci akvizíciós tanulmányának 6. kiadása átfogó elemzést kínál a régió bankszektorának jelenlegi helyzetéről. Rávilágít az ágazat előtt álló és a tranzakciós kedvet befolyásoló legfontosabb kihívásokra és lehetőségekre. A tanulmány kitér a makrogazdasági tényezőkre, a bankpiaci dinamikára, a tranzakciós trendekre, és áttekintést kínál a fintech szektoron belüli fejleményekről.

A tanulmány főbb megállapításai:

  • Az elmúlt években a kelet-közép-európai bankpiac számos nehézséggel nézett szembe, úgymint COVID-járvány utóhatások, geopolitikai feszültségek, magas infláció. A kihívások ellenére a szektor továbbra is erős rugalmasságot mutat, és 2023-ban rekordmagas jövedelmezőséget ért el.
  • A hitelkereslet és ezáltal az eszközállomány növekedésére kihívást jelentő gazdasági feltételek mellett a tőkemegfelelés továbbra is erős maradt, a nemteljesítő hitelek aránya pedig csökkent a régióban.
  • 2023-ban a bankszektor jövedelmezősége rekordszintet ért el Közép-Kelet-Európában a megemelkedett kamatkörnyezet és a relatíve alacsony kockázati költségek következtében. A kimagasló profitráta normalizálódása várható 2024-ben az olyan tényezőknek köszönhetően, mint a lassuló infláció, így az irányadó kamatlábak várakozásoknak megfelelő csökkentése, valamint a magasabb kamatkörnyezet miatt potenciálisan megemelkedő kockázati költségek.
  • A bankpiaci tranzakciós aktivitás 2023-ban lassult a KKE régióban. A hozamkörnyezetből adódóan az árazásban mutatkozó különbség és a kiemelkedő jövedelmezőség együttesen csökkenthetik az eladók motivációját. A kelet-közép-európai bankpiacokon azonban továbbra is folytatódhat a konszolidációs trend, különösen a gyengébb tőkepozícióval rendelkező kisebb bankoknál léphet fel eladási kényszer, amennyiben az eszközminőség romlik a megemelkedett kamatlábak miatt. A kiemelkedő nyereségrátáknak köszönhetően pedig a potenciális felvásárók erős tőkebázissal fognak rendelkezni a tranzakciók végrehajtásához.
  • A kelet-közép-európai régió legaktívabb piacai a tranzakciók számát tekintve Magyarország (7 tranzakció), Szerbia (4), a balti országok (3), Csehország (3), és Románia voltak (3) 2022 januárja és 2023 decembere között.

„Az elmúlt évek konszolidációs hulláma során a Deloitte Pénzügyi Tanácsadási csapata számos tranzakcióban vett részt, a 2023-ban megkötött ügyletek többségében az eladói vagy a vevői oldalt közvetlenül támogattuk. A bankpiacok jelenlegi dinamikája alapján és a fokozatosan csökkenő kamatkörnyezet következményeként a következő években a konszolidáció további folytatódására számítunk” – foglalta össze Márton Albert, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás partnere.

„Historikusan a banki M&A tranzakciós aktivitás jövedelmezőségi és így tőkehelyzet turbulenciák esetén emelkedik meg. A magas kamatkörnyezetnek egyelőre a pozitív hatása érződik a megemelkedett kamatmarzson keresztül, megemelkedett kockázati költségek nem látszanak. Amennyiben ez megváltozik, az stimulust adhat a tranzakciós aktivitásnak” – mondta Csomor Csaba, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS