Rekordszintű volt a közép-kelet-európai bankok nyeresége 2023-ban

2024. 02. 16., 10:10

A kelet-közép-európai bankszektor számos nehézséggel szembesült az elmúlt években, úgymint Covid-járvány utóhatások, geopolitikai feszültségek, magas infláció. A kihívások ellenére a szektor továbbra is erős rugalmasságot mutat, és 2023-ban rekordmagas jövedelmezőséget ért el – olvasható a Deloitte közép-kelet-európai (KKE) banki fúziókról és felvásárlásokról szóló tanulmányában.

A Deloitte KKE bankpiaci akvizíciós tanulmányának 6. kiadása átfogó elemzést kínál a régió bankszektorának jelenlegi helyzetéről. Rávilágít az ágazat előtt álló és a tranzakciós kedvet befolyásoló legfontosabb kihívásokra és lehetőségekre. A tanulmány kitér a makrogazdasági tényezőkre, a bankpiaci dinamikára, a tranzakciós trendekre, és áttekintést kínál a fintech szektoron belüli fejleményekről.

A tanulmány főbb megállapításai:

  • Az elmúlt években a kelet-közép-európai bankpiac számos nehézséggel nézett szembe, úgymint COVID-járvány utóhatások, geopolitikai feszültségek, magas infláció. A kihívások ellenére a szektor továbbra is erős rugalmasságot mutat, és 2023-ban rekordmagas jövedelmezőséget ért el.
  • A hitelkereslet és ezáltal az eszközállomány növekedésére kihívást jelentő gazdasági feltételek mellett a tőkemegfelelés továbbra is erős maradt, a nemteljesítő hitelek aránya pedig csökkent a régióban.
  • 2023-ban a bankszektor jövedelmezősége rekordszintet ért el Közép-Kelet-Európában a megemelkedett kamatkörnyezet és a relatíve alacsony kockázati költségek következtében. A kimagasló profitráta normalizálódása várható 2024-ben az olyan tényezőknek köszönhetően, mint a lassuló infláció, így az irányadó kamatlábak várakozásoknak megfelelő csökkentése, valamint a magasabb kamatkörnyezet miatt potenciálisan megemelkedő kockázati költségek.
  • A bankpiaci tranzakciós aktivitás 2023-ban lassult a KKE régióban. A hozamkörnyezetből adódóan az árazásban mutatkozó különbség és a kiemelkedő jövedelmezőség együttesen csökkenthetik az eladók motivációját. A kelet-közép-európai bankpiacokon azonban továbbra is folytatódhat a konszolidációs trend, különösen a gyengébb tőkepozícióval rendelkező kisebb bankoknál léphet fel eladási kényszer, amennyiben az eszközminőség romlik a megemelkedett kamatlábak miatt. A kiemelkedő nyereségrátáknak köszönhetően pedig a potenciális felvásárók erős tőkebázissal fognak rendelkezni a tranzakciók végrehajtásához.
  • A kelet-közép-európai régió legaktívabb piacai a tranzakciók számát tekintve Magyarország (7 tranzakció), Szerbia (4), a balti országok (3), Csehország (3), és Románia voltak (3) 2022 januárja és 2023 decembere között.

„Az elmúlt évek konszolidációs hulláma során a Deloitte Pénzügyi Tanácsadási csapata számos tranzakcióban vett részt, a 2023-ban megkötött ügyletek többségében az eladói vagy a vevői oldalt közvetlenül támogattuk. A bankpiacok jelenlegi dinamikája alapján és a fokozatosan csökkenő kamatkörnyezet következményeként a következő években a konszolidáció további folytatódására számítunk” – foglalta össze Márton Albert, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás partnere.

„Historikusan a banki M&A tranzakciós aktivitás jövedelmezőségi és így tőkehelyzet turbulenciák esetén emelkedik meg. A magas kamatkörnyezetnek egyelőre a pozitív hatása érződik a megemelkedett kamatmarzson keresztül, megemelkedett kockázati költségek nem látszanak. Amennyiben ez megváltozik, az stimulust adhat a tranzakciós aktivitásnak” – mondta Csomor Csaba, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás igazgatója.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS