Pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás: megszűntek a kockázatok

2022. 08. 17., 16:17

Valamennyi hitelintézet kijavította azokat a hibákat, jogszabálysértéseket, amelyeket az MNB egy témavizsgálata nyomán tavaly év végén állapított meg náluk a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozási kockázatok azonosítása, kezelése és – megfelelő eljárásokkal, kontrollokkal való – csökkentése kapcsán. A jegybank a témavizsgálat során az érintett öt bank és két fióktelep számára összesen 158,2 millió forint bírságot szabott ki.

A Magyar Nemzeti Bank témavizsgálatot végzett öt banknál és két fióktelepnél – a Citibank Europe plc. Magyarországi Fióktelepénél, a Gránit Bank Zrt.-nél, az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepénél, az MKB Bank Nyrt.-nél, az OTP Bank Nyrt.-nél, a Sberbank Magyarország Zrt.-nél (amelynek viszont időközben a jegybank 2022. március 2- határozatával visszavonta a tevékenységi engedélyét és elrendelte a végelszámolását), valamint az UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél − a tranzit fizetési számlákkal kapcsolatos pénzmosási kockázatok, kockázatkezelő intézkedések, pénzmosási kontrollok ellenőrzésére. A jegybank a 2018. január 1-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át. 

A témavizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a pénzügy intézmények kellő alapossággal járnak-e el a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenységük során, azonosítják-e a tranzit fizetési számlákkal kapcsolatos kockázatokat, s megfelelő eljárásokat, kontrollokat alkalmaznak-e ezek csökkentésére.

Az MNB a vizsgálata nyomán hiányosságokat tárt fel egyes hitelintézetek pénzmosásgyanús esetekre vonatkozó bejelentési gyakorlatával kapcsolatban.

Jogsértőnek bizonyult, hogy a hitelintézetek egy része nem megfelelően paraméterezte a pénzmosási kockázatot hordozó tranzakciókat jelző szűrőrendszert. Emellett egyes bankok esetében a szűréshez használt szcenáriók alapjául szolgáló logikák dokumentálásának gyakorlata sem felelt meg a hatályos jogszabályoknak.

A jegybank által kiszabott bírságok:

A feltárt hiányosságok miatt az MNB 2021. december végén összességében 158,2 millió forint bírságot szabott ki a hét piaci szereplőre és 2022 április-májusi határidőkkel – a döntéshozó testületek által jóváhagyott, dokumentált módon – kötelezte azokat a feltárt hiányosságok kijavítására.

2022 első félévében az MNB meggyőződött arról, hogy a vizsgálatban érintett hitelintézetek teljes körűen eleget tettek az előírt intézkedéseknek, a hiányosságokat pótolták és szervezeti, szabályozási struktúrájuk révén képesek a tranzitszámla-kockázatok észlelésére és kiküszöbölésére. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS