Pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás: megszűntek a kockázatok

2022. 08. 17., 16:17

Valamennyi hitelintézet kijavította azokat a hibákat, jogszabálysértéseket, amelyeket az MNB egy témavizsgálata nyomán tavaly év végén állapított meg náluk a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozási kockázatok azonosítása, kezelése és – megfelelő eljárásokkal, kontrollokkal való – csökkentése kapcsán. A jegybank a témavizsgálat során az érintett öt bank és két fióktelep számára összesen 158,2 millió forint bírságot szabott ki.

A Magyar Nemzeti Bank témavizsgálatot végzett öt banknál és két fióktelepnél – a Citibank Europe plc. Magyarországi Fióktelepénél, a Gránit Bank Zrt.-nél, az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepénél, az MKB Bank Nyrt.-nél, az OTP Bank Nyrt.-nél, a Sberbank Magyarország Zrt.-nél (amelynek viszont időközben a jegybank 2022. március 2- határozatával visszavonta a tevékenységi engedélyét és elrendelte a végelszámolását), valamint az UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél − a tranzit fizetési számlákkal kapcsolatos pénzmosási kockázatok, kockázatkezelő intézkedések, pénzmosási kontrollok ellenőrzésére. A jegybank a 2018. január 1-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át. 

A témavizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a pénzügy intézmények kellő alapossággal járnak-e el a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenységük során, azonosítják-e a tranzit fizetési számlákkal kapcsolatos kockázatokat, s megfelelő eljárásokat, kontrollokat alkalmaznak-e ezek csökkentésére.

Az MNB a vizsgálata nyomán hiányosságokat tárt fel egyes hitelintézetek pénzmosásgyanús esetekre vonatkozó bejelentési gyakorlatával kapcsolatban.

Jogsértőnek bizonyult, hogy a hitelintézetek egy része nem megfelelően paraméterezte a pénzmosási kockázatot hordozó tranzakciókat jelző szűrőrendszert. Emellett egyes bankok esetében a szűréshez használt szcenáriók alapjául szolgáló logikák dokumentálásának gyakorlata sem felelt meg a hatályos jogszabályoknak.

A jegybank által kiszabott bírságok:

A feltárt hiányosságok miatt az MNB 2021. december végén összességében 158,2 millió forint bírságot szabott ki a hét piaci szereplőre és 2022 április-májusi határidőkkel – a döntéshozó testületek által jóváhagyott, dokumentált módon – kötelezte azokat a feltárt hiányosságok kijavítására.

2022 első félévében az MNB meggyőződött arról, hogy a vizsgálatban érintett hitelintézetek teljes körűen eleget tettek az előírt intézkedéseknek, a hiányosságokat pótolták és szervezeti, szabályozási struktúrájuk révén képesek a tranzitszámla-kockázatok észlelésére és kiküszöbölésére. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2025. 07. 09., 18:20
Kiválóan teljesített a Széchenyi Kártya Program 2025 első félévében, a programban részt vevő bankok 8555 beruházási célú hiteligényt fogadtak be 264,7 milliárd forint összegben – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.
2025-07-10 17:10:00
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS