Az MNB bő 75 millió forint felügyeleti bírságot rótt ki három bankra és egy banki fióktelepre a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozási kockázatok kezelését áttekintő témavizsgálata nyomán. A vizsgált piaci szereplők többsége az ügyfél-átvilágítás, a gyanús esetek bejelentése, a belső ellenőrzési és információs rendszer szűrési gyakorlata, a belső eljárásrend szabályszerűsége, a kötelező szűrési feltételek alkalmazása, illetve a tényleges tulajdonosok azonosítása kapcsán vétett hibákat. A feltárt problémák ugyanakkor nem érintik az intézmények megbízható működését.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) témavizsgálatot végzett a Duna Takarék Bank Zrt.-nél, az Oberbank AG Magyarországi Fióktelepénél, a Polgári Bank Zrt.-nél és a Sopron Bank Zrt.-nél, elsősorban a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozási kockázatok kezelését és a szűrési eljárásokat áttekintve. Az ellenőrzések a 2019. január 1-jétől a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot ölelték fel, s több jelentős és ismétlődő hiányosságot is feltártak.
A Polgári Bank többször elmulasztotta haladéktalanul megtenni (ismételt) bejelentését a gyanús tranzakciók kapcsán, és jogsértőnek bizonyult egy gyanús eset kapcsán az ügylet-felfüggesztési gyakorlata is. Szűrési gyakorlata nem volt alkalmas a szokatlan - az adott ügyfélnek a banknál rendelkezésre álló adataival összhangban nem álló - ügyletek, tranzakciók kiszűrésére, illetve szűrőrendszerének belső eljárásrendje sem felelt meg teljesen a jogszabályoknak.
Az MNB megállapította azt is, hogy a bank pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás kiszűréséért felelős vezetője egyúttal (összeférhetetlen módon) az egyik üzleti területért is felelős volt. A hitelintézet a visszaélések megakadályozása érdekében nem alakított ki megfelelő kockázatalapú eljárást az általa az ügyfél-átvilágítások során beszerzett okmánymásolati képek felhasználására. Számos alkalommal nem kért emellett ügyfélnyilatkozatot a tényleges tulajdonosról, s nem ellenőrizte az ezzel kapcsolatos adatokat. Nem a jogszabályoknak megfelelően szerezte be a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat sem.
Az Oberbank fióktelepe nem megfelelően paraméterezte belső ellenőrző és információs rendszerének szűrőrendszerét, valamint nem biztosította megfelelően annak folytonos működését, a jogszabályban előírt kötelező szűréseket, s az eredmények határidőben történő feldolgozását. A fióktelep a tényleges tulajdonosok személyéhez kötődő adatok és okiratok megváltozásáról történő tudomásszerzést követően ügyfelét nem világította át ismételten, s így nem biztosította a tényleges tulajdonosi adatok naprakészségét. Emellett számos ügyfél vonatkozásában hiányosan tett bejelentést a pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási gyanúról.
A Duna Takarék Bank több esetben nem szerezte be ügyfeleitől a pénzeszköz forrására vonatkozó információkat, s hiányosak voltak a pénzeszköz forrás beszerzési gyakorlattal kapcsolatos belső kontrollok is. A bank többször nem teljesítette ismételt bejelentési kötelezettségét, illetve hiányosnak bizonyult monitoring szabályzata is. Nem megfelelően végezte el az előírt kötelező szűréseket sem, s pontatlan gyakorlatot követett a megerősített eljárások és az azokkal összefüggő szűrések során. Az ügyfél-átvilágításoknál hiányosnak minősült a kiemelt közszereplői státusz ellenőrzésével, az okmánymásolatok minőségével és az okmánymásolatok felhasználásával összefüggő gyakorlata is.
A Sopron Banknál szintén bejelentési és ügyfél-átvilágítási problémák merültek fel.
Mindezek nyomán a jegybank a ma publikált határozataiban 40 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a Polgári Bankra, 22,5 millió forintot az Oberbank AG magyarországi fióktelepére, 6,5 millió forintot a Sopron Bankra, illetve 6,25 millió forintot a Duna Takarék Bankra. Az MNB figyelmeztetések alkalmazása mellett határidők kitűzésével kötelezte a piaci szereplőket a feltárt hiányosságok kijavítására, majd ezt követően a megtett intézkedésekről való – a bank vezető testületei által jóváhagyott – beszámolásra.
A jelentősebb bírságösszegek kapcsán súlyosbító körülménynek számított egyebek közt a feltárt jogsértések súlyos, rendszerszintű vagy ismétlődő jellege, továbbá egy piaci szereplő esetében az együttműködés hiánya is a vizsgálat során. Enyhítő körülménynek számított, ha a vizsgálat során az intézmény érdemi intézkedéseket hozott a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében, illetve együttműködő magatartást tanúsított. (MNB)
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.