Pénzforgalmi jogszabálysértések bírságolta meg a jegybank a Raiffeisen Bankot

2022. 10. 16., 22:05

A Magyar Nemzeti Bank ötvenkétmillió forintra bírságolta a Raiffeisen Bank Zrt.-t. A hitelintézetnek az MNB kötelezése alapján részben 2022. év végéig, részben 2023. első negyedév végéig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértéseket.

Az MNB határozatában megállapította, hogy a Hitelintézet megsértette a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet, az alapszámla rendelet, a számlaváltási rendelet, a díjkimutatásról szóló rendelet, az Unióban történő határokon átnyúló fizetésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet és az erős ügyfél-hitelesítésről és biztonságos kommunikációról szóló felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet több pontját.

A Hitelintézet – többek között – megsértette a keretszerződés megkötését megelőző tájékoztatásra és a keretszerződés tartalmi követelményeire vonatkozó előírásokat, a haladéktalan jóváírásra vonatkozó előírásokat, az alapszámla díjplafonjára vonatkozó előírást, a számlaváltás során adandó tájékoztatásra és az elszámolás idejére vonatkozó előírást. Ezen kívül nem küldte meg indokolatlan késedelem nélkül a pénznemek közötti átváltás során a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójaként számára előírt, a számított százalékos árrésről adott tájékoztatást és nem jelentette a célra rendelt interfésszel kapcsolatos problémát az MNB-nek mint felügyeleti hatóságnak.

A jogsértésekre tekintettel az MNB ötvenkétmillió forint összegű bírság megfizetésére, valamint az említett jogszabályoknak nagyobb részt 2022. december végi, esetenként 2023. március végi határidővel történő megfelelésre kötelezte a Hitelintézetet. Az MNB a Hitelintézet terhére értékelte, hogy a jogszabálysértő állapot esetenként huzamosan, a Hitelintézet informatikai rendszerébe, illetve belső eljárásrendjébe építetten állt fenn, továbbá, hogy a fizetési műveletek nem haladéktalan jóváírása volt, ahol az adott fizetési műveletek széles körét érintette.

Az MNB a pénzforgalmi ellenőrzési tevékenysége során kiemelten veszi figyelembe az ügyfelek jogainak megsértését. Az MNB éppen ezért különösen fontosnak tartja a pénzforgalmi szabályok betartásának ellenőrzését, elítél minden jogszabályszegést és ennek megfelelően a továbbiakban is kellő szigorral fog fellépni a pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó intézmények ellenőrzése során. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS