MNB: változatlanul stabil és rendkívül tőkeerős a magyar bankrendszer

2023. 11. 28., 20:55

A hazai bankrendszer változatlanul stabil, sokkellenálló-képessége erős. A jövedelmezőség kiugró, amihez érdemben hozzájárult a jegybanki betéteken elért kamateredmény. A lakosság és a nem-banki pénzügyi intézmények bankrendszernél elhelyezett betétállománya csökkent, azonban a szektor likviditási tartaléka továbbra is bőséges. A hitel-betét mutató az elmúlt években látott szintről emelkedett, de továbbra is alacsony. Összhangban a nemzetközi folyamatokkal mind a vállalati, mind a háztartási hitelezés lassult, de továbbra is pozitív tartományban mozog. A hitelpiac idén elérheti mélypontját mindkét szegmensben. A nemteljesítő hitelek aránya alacsony. A ráta a vállalati szegmensben stagnált, a háztartási hitelek esetében csökkent, így összességében a portfólióminőség továbbra is megfelelő – összegzi a helyzetet a Magyar Nemzeti Bank.

A bizonytalan keresleti környezet, a magas infláció és a gazdasági növekedés lassulása a hitelezés csökkenéséhez vezetett Európában. Ezzel párhuzamosan a jegybankok restriktív monetáris politikája érdemben növelte a bankok nettó kamatjövedelmén keresztül a jövedelmezőséget, amely növekményből egyre több országban vonnak el – legalább részben – költségvetési vagy jegybanki intézkedésekkel. A dezinfláció folytatódásával és ezzel a kamatkörnyezet várt normalizálódásával a jelenlegi magas jövedelmezőség csökkenésére kell számítani, miközben a törékeny növekedési kilátások mellett az ingatlanpiaci túlértékeltség korrekciója kockázatként jelenik meg.

A hazai lakáspiacon jelentősen mérséklődtek a tranzakciók, leginkább a keresletet meghatározó kedvezőtlen makrogazdasági tényezők és a hitelből megvalósuló lakásvásárlások visszaesése miatt. Ezáltal a lakásárak 2023 második negyedévében éves összevetésben enyhén mérséklődtek. A lakáspiaci túlértékeltség enyhült, de továbbra is magas. A kereskedelmiingatlan-piacon 2023 első félévében emelkedett a kihasználatlansági ráta mind a budapesti irodák, mind az ipar-logisztikai ingatlanok esetében, de historikusan továbbra sem tekinthetők magasnak. Pénzügyi stabilitási szempontból a növekvő kereskedelmiingatlan-piaci kockázatokat enyhíti a hitelintézetek projekthiteleken keresztüli mérsékelt kitettsége.

Az alacsony lakossági betéti kamatok és a kormányzat állampapír-piaci kereslet növelését célzó intézkedéseinek versenyt erősítő hatása mellett tovább csökkent a lakosság és a nem-banki pénzügyi intézmények bankrendszernél elhelyezett betétállománya. A hitel-betét mutató főként a betétek kiáramlása miatt nőtt, de a felmerülő kockázatokat ellensúlyozza a szektor jelentős mértékű likviditási többlete.

A bankrendszer tőkeellátottsága megfelelő. A szolvencia stresszteszt eredményei alapján markáns stressz esetén is csupán elhanyagolható mértékű tőkehiány jelentkezne szektorszinten, így a bankrendszer likviditási- és tőkehelyzete továbbra sem jelenti a hitelezés gátját.

A jövedelmezőség az extraprofitadó és az egyéb kormányzati intézkedések hatása ellenére is kiugró, melyhez érdemben hozzájárult a jegybankkal szembeni kamateredmény. Ez a kiugró jövedelmezőségi szint azonban nem tartható fenn középtávon, így ismét a hatékonyság növekedése és a hitelezés mélyülése lehet a jövedelmezőség fő forrása. A bankok tőkemegfelelésének és hitelezési kapacitásainak jövőbeni alakulása szempontjából fontos, hogy az intézmények osztalékfizetési politikája konzervatív maradjon, és az idei év profitja jelentős részben a banki tartalékok bővítését szolgálja.

A nemteljesítő hitelek aránya a vállalati szegmensben érdemben nem változott, a háztartási hitelek esetében egy, a moratórium lezárását követő technikai hatás miatt mérséklődött 2023 első félévében. Előretekintve a hitelportfólió több olyan szegmense is azonosítható, ahol növekedhetnek a hitelkockázatok. Ilyenek például a kamatstopban lévő kkv- és jelzáloghitelek, a kereskedelmiingatlanokat finanszírozó projekthitelek, valamint az államilag támogatott hitelek, amennyiben nem teljesülnek a kapcsolódó gyermekvállalási feltételek.

Összhangban a nemzetközi folyamatokkal mind a vállalati, mind a háztartási hitelállomány éves növekedési üteme mérséklődött. Az éves hiteldinamika előrejelzésünk szerint idén érheti el a mélypontját mindkét szegmensben. A lakáshitelek új szerződéskötéseinek visszaesésében a piaci hitelek csökkenése mellett a támogatott hitelek mérséklődése is szerepet játszott. Utóbbi arra utal, hogy a hitelpiaci keresletre érdemben hat a gazdasági bizonytalanság, a reálbérek csökkenése és a fogyasztói bizalom romlása is, az infláció letörését szolgáló szigorú monetáris kondíciók mellett. (MNB)

Az MNB Pénzügyi stabilitási jelentése itt tölthető le:

http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/penzugyi-stabilitasi-jelentes

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS