MNB: 300 milliárdos betétbiztosítási, szanálási vagyon védi a bankrendszer biztonságát

2024. 02. 23., 19:10

A banki betéteseket védő Országos Betétbiztosítási Alap vagyona idén január végén bő 167 milliárd forint volt, a szanálással helyreállítható banki működés finanszírozásában segítő Szanálási Alapé pedig közel 128 milliárd forintot tett ki.

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) pénzeszközei idén január 31-én meghaladták a 167 milliárd forintot. Az uniós jogszabály, illetve a hazai hitelintézeti törvény előírása szerint a garanciaalapnak legkésőbb 2024. július 3-ig kellett volna elérni a megfelelő feltöltöttségi szintet, ami a potenciális kártalanítási kötelezettség alá tartozó teljes banki betétállomány 0,8 százalékára rúg. A január végi összeg ezzel szemben már 1,15 százalékos feltöltöttségi szintet jelez. Az OBA-nak már 2023-ban sikerült elérnie a jogszabály által előírt mértéket, mostanra pedig – a hitelintézeti piac szereplőinek, az OBA tagintézményeinek befizetései révén – immár jelentősen meg is haladta ezt – írja közleményében az MNB.

A feltöltést úgy sikerült határidő előtt teljesíteni, hogy a 2022-ben – a hazai bankrendszeren kívüli nemzetközi okok miatt – végelszámolás alá került hazai Sberbank betéteseinek több mint 140 milliárd forintot fizetett ki az OBA a banknál maradt betéteik után. A betétesek érdekét védő fontos idei változás, hogy az OBA (a korábbi 10 munkanap helyett) ez évtől még gyorsabban, immár 7 munkanap alatt fizetné ki a betéteseket, ha egy bank esetleg bajba kerülne.

Az OBA egy hitelintézet fizetésképtelensége esetén nyújt betétesenként és hitelintézetenként legföljebb 100 ezer eurónak (egyes esetekben 150 ezer eurónak) megfelelő forint kártalanítást (100 ezer eurónál ez 389,25 forintos árfolyamon bő 38,9 millió, 150 ezer eurónál pedig közel 58,4 millió forint lenne) a pénzüket eddig ott kamatoztató vállalati és lakossági betéteseknek. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyes itthoni ügyfelek körében népszerű kriptoeszközökre nem vonatkozik az OBA garanciája.

Az itthon tíz éve működő, s a 2008. évi nemzetközi pénzügyi válság tanulságaként létrehozott Szanálási Alap vagyona idén január végére – szintén a hazai bankok befizetései nyomán – megközelítette a 128 milliárd forintot. A szanálási eljárás célja, hogy egy bank válsága esetén ne adófizetői pénzek felhasználásával, hanem elsősorban az adott hitelintézet tulajdonosainak tehervállalásával viseljék annak veszteségeit. Ha ugyanakkor a szanálás közérdeket szolgál, akkor – a pénzügyi stabilitás további erősítésére – a bank átszervezésére, életképességének helyreállítására a Szanálási Alap is adhat forrásokat.

Az OBA és a Szanálási Alap együttesen 2024 január végén közel 300 milliárd forintos vagyonnal rendelkeztek, s a pénzügyi stabilitási védőháló fontos részeként segítik a magyar bankrendszer biztonságos működését. A korábbiakban sem a két alap egyenként számított, sem együttes feltöltöttsége még sohasem ért el ilyen mértéket. Rendkívül magas szintű védelem áll tehát azon ügyfelek mögött, akik valamelyik itthoni hitelintézetben tartják pénzüket, illetve fialtatják betéteiket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS