A banki betéteseket védő Országos Betétbiztosítási Alap vagyona idén január végén bő 167 milliárd forint volt, a szanálással helyreállítható banki működés finanszírozásában segítő Szanálási Alapé pedig közel 128 milliárd forintot tett ki.
Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) pénzeszközei idén január 31-én meghaladták a 167 milliárd forintot. Az uniós jogszabály, illetve a hazai hitelintézeti törvény előírása szerint a garanciaalapnak legkésőbb 2024. július 3-ig kellett volna elérni a megfelelő feltöltöttségi szintet, ami a potenciális kártalanítási kötelezettség alá tartozó teljes banki betétállomány 0,8 százalékára rúg. A január végi összeg ezzel szemben már 1,15 százalékos feltöltöttségi szintet jelez. Az OBA-nak már 2023-ban sikerült elérnie a jogszabály által előírt mértéket, mostanra pedig – a hitelintézeti piac szereplőinek, az OBA tagintézményeinek befizetései révén – immár jelentősen meg is haladta ezt – írja közleményében az MNB.
A feltöltést úgy sikerült határidő előtt teljesíteni, hogy a 2022-ben – a hazai bankrendszeren kívüli nemzetközi okok miatt – végelszámolás alá került hazai Sberbank betéteseinek több mint 140 milliárd forintot fizetett ki az OBA a banknál maradt betéteik után. A betétesek érdekét védő fontos idei változás, hogy az OBA (a korábbi 10 munkanap helyett) ez évtől még gyorsabban, immár 7 munkanap alatt fizetné ki a betéteseket, ha egy bank esetleg bajba kerülne.
Az OBA egy hitelintézet fizetésképtelensége esetén nyújt betétesenként és hitelintézetenként legföljebb 100 ezer eurónak (egyes esetekben 150 ezer eurónak) megfelelő forint kártalanítást (100 ezer eurónál ez 389,25 forintos árfolyamon bő 38,9 millió, 150 ezer eurónál pedig közel 58,4 millió forint lenne) a pénzüket eddig ott kamatoztató vállalati és lakossági betéteseknek. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyes itthoni ügyfelek körében népszerű kriptoeszközökre nem vonatkozik az OBA garanciája.
Az itthon tíz éve működő, s a 2008. évi nemzetközi pénzügyi válság tanulságaként létrehozott Szanálási Alap vagyona idén január végére – szintén a hazai bankok befizetései nyomán – megközelítette a 128 milliárd forintot. A szanálási eljárás célja, hogy egy bank válsága esetén ne adófizetői pénzek felhasználásával, hanem elsősorban az adott hitelintézet tulajdonosainak tehervállalásával viseljék annak veszteségeit. Ha ugyanakkor a szanálás közérdeket szolgál, akkor – a pénzügyi stabilitás további erősítésére – a bank átszervezésére, életképességének helyreállítására a Szanálási Alap is adhat forrásokat.
Az OBA és a Szanálási Alap együttesen 2024 január végén közel 300 milliárd forintos vagyonnal rendelkeztek, s a pénzügyi stabilitási védőháló fontos részeként segítik a magyar bankrendszer biztonságos működését. A korábbiakban sem a két alap egyenként számított, sem együttes feltöltöttsége még sohasem ért el ilyen mértéket. Rendkívül magas szintű védelem áll tehát azon ügyfelek mögött, akik valamelyik itthoni hitelintézetben tartják pénzüket, illetve fialtatják betéteiket.
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.