Megszabja az MNB a bankoknak, hogy hol és mennyi ATM-et kell működtetniük

2023. 01. 18., 16:13

Az MNB rendeletben határozta meg, hogy a bankoknak mennyi bankjegykiadó automatát (ATM) kell üzemeltetniük. Az érintett pénzintézeteknek a bankkártyaszámuktól függően legalább 169-et, a legnagyobb bankoknak pedig tízszer ennyit. A jegybank feltételhez köti a bankfióki pénztárak bezárását is – írja a Bank360.hu.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének új rendelete területi és forgalmi feltételek alapján arra kötelezi a hazai hitelintézeteket, hogy meghatározott számú bankjegykiadó automatát üzemeltessenek. A rendelet minden hitelintézetre vonatkozik, amely a fogyasztók részére fizetési számlát vezet és a piaci részesedése a készpénzfelvételi kártyák tekintetében – az MNB statisztikája alapján – meghaladja az egy százalékot.

Annak a banknak, amelynek a betéti fizetési kártyáinak száma és a hitelkártyáinak 50 százaléka összesen legfeljebb 600 darab, országosan legalább 169 ATM-et kell működtetnie. A legnagyobb hitelintézeteknek, amelyek egyenként több mint 2,4 millió bankkártyát bocsátottak ki a fenti számítás alapján, legalább 1686 automatát kell üzemeltetniük. Ebből fővárosi kerületenként minimum 12 darabnak, vármegye székhelyenként 15, a vármegye egyéb településein pedig legalább összesen 60 ATM-nek kell lennie az MNB rendelete szerint.

A 600 ezer és 1,2 millió bankkártya közötti hitelintézeteknek a vármegyeszékhelyen kívüli városok legalább 65 százalékában kell automatát üzemeltetni, az ennél több kártyát kibocsátotóknak pedig a 80 százalékában.

A bankoknak kötelező bővíteniük az ATM-hálózatukat, ha a jelenleg működő automatáik száma nem éri el a rendeletben meghatározott minimális számokat. A bankok át is helyezhetnek automatákat a településtípusok közötti megoszlást figyelembe véve.

A hitelintézeteknek kötelező vizsgálni a területi feltételek után azt is, hogy az ATM-hálózatuk megfelel-e az MNB forgalmi feltételeinek. A készpénz felvételére alkalmas automatára, illetve a befizetési funkcióval rendelkező automatára eső éves átlagos készpénzfelvételi vagy befizetési forgalom nem haladhatja meg az MNB által megállapított referenciaértéket. A referenciaértékekről háromévente tájékoztatják majd a hitelintézeteket.

Nem zárhatnak be csak úgy pénztárakat

A rendelet szerint egy bank kizárólag abban az esetben dönthet a fióki pénztárának megszüntetéséről, működésének korlátozásáról, ha az adott pénztár forgalma – legalább a megelőző 24 hónapban - trendszerűen, folyamatosan csökken, illetve a pénztári készpénzes fizetések egy olyan szűk ügyfélcsoportra korlátozódnak, amely a készpénzes automaták használatára zökkenőmentesen átterelhető.

Amennyiben a hitelintézet egy fiókjában megszünteti a pénztárat, köteles legalább két ki- és befizetést biztosító automatával bővíteni a hálózatát. Ezek közül egyet az adott pénztár nélküli fiókban, a másikat az adott településen vagy fővárosi kerületben infrastrukturális és szolgáltatási csomópontban kell elhelyezni. A fióki pénztár megszüntetéséről a hitelintézetnek legalább a bezárás előtt 3 hónappal tájékoztatni kell az ügyfeleit a fiókban és az internetes honlapján – írja Bank360.hu.

Online segítség is kell

Az a bank, amely a fiókhálózata legalább 30 százalékában pénztármentes fiókot működtető hitelintézet – karácsony és újév kivételével - minden naptári napon legalább 7 és 22 óra között telefonon, illetve videochaten közvetlenül elérhető, ügyfeleket támogató szolgáltatást köteles biztosítani a készpénzes automaták használatához.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS