Megbüntette az MNB az Union Biztosítót

2023. 10. 17., 11:22

Az MNB 15 millió forintos felügyeleti bírságot szabott ki az Union Biztosítóra, mivel utóvizsgálata megállapította: a társaság nem teljeskörűen teljesítette a korábbi vizsgálatában előírtakat. A felügyelet az IT-rendszer, a befektetési életbiztosítások megszűnéséhez kötődő ügyféltájékoztatás, a kgfb-vel kapcsolatos adatszolgáltatás, illetve a kárrendezési határidők betartása kapcsán tárt fel ismételten hiányosságokat.

A Magyar Nemzeti Bank – helyszíni ellenőrzést is magába foglaló – utóvizsgálatot végzett az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-nél (Union Biztosító), áttekintve, hogy a társaság teljesítette-e a felügyelet korábbi átfogó vizsgálatát lezáró 2021 júniusi határozatában előírtakat.

A folyamatos felügyelés keretében végzett nyomonkövetés és az utóvizsgálat megállapította, hogy a biztosító a határozatban foglalt kötelezettségeket többségükben teljesítette – olvasható a jegybank közleményében.

A pénzügyi felügyelet feltárta ugyanakkor, hogy a biztosító informatikai (IT) adatfeldolgozási, nyilvántartási és ellenőrzési rendszere az utóvizsgálat által ellenőrzött időszakban sem támogatta maradéktalanul a jogszabályszerű működést. Az Union Biztosító emiatt a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításoknál a szerződés megszűnésekor (visszavásárláskor) nem tájékoztatta ügyfeleit a visszavásárlásnál levont költségekről.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) kapcsán a biztosító most sem mindenkor értesítette a jogszabály által előírt határidőben a kötvénynyilvántartó szervet és a kártörténeti nyilvántartót (KKNYR) az egyes ügyfélszerződések létrejöttéről, díjnemfizetés vagy egyéb ok miatti megszűnéséről. Az Union Biztosító emellett olyan kgfb szerződési ajánlatokat is befogadott, amelyeknél a kockázatviselése korábban kezdődött meg, mintsem az ajánlat a biztosítóval szemben hatályosult volna.

Az MNB azt is feltárta, hogy az Union Biztosító belső szabályzatai a kárrendezés egyes részfolyamataira vonatkozóan továbbra sem rögzítettek határidőt. A biztosító több, a kárrendezés kapcsán jelentős információt nem, vagy hiányosan tartott nyilván, kárnyilvántartó rendszerében nem minden adatot rögzített, illetve bizonyos esetekben azok nem voltak összhangban a káraktában szereplő információkkal. A probléma egyes utasbiztosítási, a kgfb és a casco terméket érintette.

Az MNB az ismételten feltárt jogsértések miatt 15 millió forint felügyeleti bírságot rótt ki az Union Biztosítóra, s idén november 30-i, illetve 2024. január 31-i határidővel kötelezte arra, hogy – dokumentumokkal alátámasztva – írásban számoljon be azok kijavításáról.

A bírságösszeg mértékénél súlyosító körülménynek minősült, hogy a kgfb-állománykezelés tartós problémái az egész hazai kgfb-piacra kihathatnak, illetve, hogy egyes egyéb hiányosságok is hosszabb ideje fennállnak. Enyhítő körülménynek minősült ugyanakkor, hogy az Union Biztosító már a felügyeleti utóvizsgálat során több – pl. az IT-területet érintő – fejlesztést is végrehajtott vagy megkezdett.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS