Az MNB utóvizsgálata nyomán 41,25 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a Raiffeisen Bankra, mivel az – közel két évvel a jegybank korábbi kötelezései után – továbbra sem szüntetett meg több, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló hiányosságot. Több szempontból is jogsértő volt a bank szűrőrendszere, a már bejelentett ügyfelekre vonatkozó megerősített eljárás, a bejelentési gyakorlat és a területhez kötődő belső szabályrendszer is.
A Magyar Nemzeti Bank utóvizsgálatot folytatott le a Raiffeisen Bank Zrt.-nél a hitelintézet pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységének ellenőrzésére. A jegybank azt ellenőrizte, hogy a hitelintézet maradéktalanul teljesítette-e 2020. évi (figyelmeztetésekkel, kötelezésekkel, rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezéssel és 20 millió forint bírsággal záruló) célvizsgálatát lezáró határozatában foglalt előírásokat. Az utóvizsgálat a 2020. október 1-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át.
Az utóvizsgálat feltárta, hogy a hitelintézet több esetben nem teljesítette az MNB korábbi határozatában foglaltakat. A Raiffeisen Bank belső ellenőrző és információs rendszere (szűrőrendszere) több szempontból sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A bank több, a jogszabályban szereplő kötelező szűrési feltételt nem vezetett be, emiatt nem szerezhet tudomást egyes, az illetékes hatóság (pénzügyi információs egység, azaz a NAV PEI) felé is bejelentendő pénzmosásgyanús ügyletekről.
Hiányosságokat tárt fel az MNB a Raiffeisen Bank már korábban bejelentett ügyfeleire vonatkozó megerősített eljárásnál is. A bank nem alkalmazta a kötelező szűrést egyes, e körbe tartozó ügyfeleinél, ennek nyomán pedig nem elemezte és értékelte az ezen ügyfelekhez kapcsolódó ügyleteket.
Hiányosnak bizonyult a Raiffeisen Bank szűrőrendszere annak nem megfelelő paraméterezése miatt is, ugyanis a Raiffeisen Bank nem a fennálló kockázatokkal arányosan határozta meg vonatkozó szűrési feltételeit, küszöbértékeit, így a szűrőrendszere nem biztosította a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása szempontjából kockázatos ügyfél és szokatlan ügylet kiszűrését és a bejelentések elvárt haladéktalan megtételéhez szükséges információt.
A Raiffeisen Bank emellett több szempontból sem tett eleget a pénzügyi információs egység felé történő teljes körű és haladéktalan bejelentési kötelezettségének. Utóbbival összefüggésben a hitelintézet belső eljárásrendje nem tartalmazta teljeskörűen az egyes belső bejelentések kezelésére és a NAV PEI felé történő továbbítására vonatkozó szabályokat, illetve a megtett bejelentések sem feleltek meg a jogszabályban előírt tartalmi követelményeknek.
A feltárt jogsértések miatt – egyéb intézkedések mellett - az MNB összességében 41,25 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a hitelintézetre. A bírság összege kapcsán – a Raiffeisen Bank piaci részesedése mellett - súlyosbító körülménynek minősült, hogy a hitelintézet nem hajtotta végre a jegybank korábbi határozatában előírt kötelezettségeket, illetve, hogy a pénzmosási kockázatok feltárása szempontjából alapvető fontosságú, komoly kockázatot hordozó hiányosságok voltak ismételten megállapíthatók. Enyhítő körülménynek minősült ugyanakkor, hogy a Raiffeisen Bank intézkedéseket tett a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetése érdekében. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
