McKinsey: hatalmas nyereséget értek el a bankok tavaly, mégis válaszút előtt állnak

2023. 10. 11., 18:38

A magas kamatkörnyezetnek köszönhetően a bankok világszerte rekordmértékű profitot értek el 2022-ben – olvasható a McKinsey & Company legfrissebb, évértékelő tanulmányában. A cég elemzői azonban arra figyelmeztetnek, hogy a piac továbbra sem tartja kedvezőnek az ágazat hosszútávú kilátásait.

Régen látott és rég várt fellendülés jellemezte a pénzpiacokat 2022-ben: 280 milliárd dollárral nőtt a bankszektor nyeresége tavaly. Eközben a bankok sajáttőke-arányos megtérülése (globális átlagos ROE) 12 százalékra emelkedett, 2023-ban pedig várhatóan 13 százalékos lesz, ami a 2010 óta regisztrált átlagos 9 százalékkal összevetve komoly előrelépés. A siker háttérében főként az áll, hogy 2022 második negyedéve óta összesen 500 bázisponttal emelkedett az irányadó kamat az Egyesült Államokban és ezt a trendet más fejlett piacok is követték. Szerepet játszott az eredményben ugyanakkor az is, hogy a bankok képesek voltak a költség-bevételi arányt az elmúlt évtizedben 59-ről körülbelül 52 százalékra mérsékelni.

A McKinsey frissen közzétett, The Great Banking Transition című éves bankpiaci elemzése – amelyből a fenti adatok származnak – arra is rámutat azonban, hogy a bankok részvényeinek ár/könyv szerinti érték aránya (P/B mutató) 2008 óta lényegében változatlan, a 0,9-es szinten áll. Ez azt jelenti, hogy a piaci várakozások szerint a tőkearányos megtérülés továbbra is a tőkeköltség (COE) szintje alatt marad.

A McKinsey elemzői szerint a piac értékítélete a bankszektor előtt tornyosuló kihívásokra irányítja a reflektorfényt. Az ár/könyv szerinti érték egy tizednyi (0,1-szeres) javulása is több mint 1 billió dollárral növelhetné meg az ágazat hozzáadott értékét.

Milyen kihívásokat kell leküzdenie a bankoknak ahhoz, hogy mindez bekövetkezzen?

Ha eltekintünk az elmúlt 18 hónap kivételesen kedvező körülményeitől, azt látjuk, hogy a szektor 2007 óta küszködik a digitális átalakulással, a technológiai innovációkat alkalmazó új piaci szereplők egyre erősebb versenyt támasztanak a hagyományos pénzügyi intézményekkel szemben, és inkább az alacsony kamatok, likviditási gondok és bankcsődök jellemezték az elmúlt bő egyévtizedet.

A McKinsey kimutatása szerint a pénzügyi források gyűjtése és a fizetési forgalom lebonyolítása (tranzakciók, pénzforgalmi szolgáltatások) a hagyományos bankoktól fokozatosan a nem-hagyományos, alacsony tőkeigényű és gyakran eltérő szabályok szerint működő új szereplőkhöz kerül át, tipikusan pénzforgalmi szolgáltatókhoz és alternatív vagyonkezelőkhöz. Főként az előbbi, a pénzügyi források gyűjtése ért fordulóponthoz mostanra.

2015 és 2022 között a pénzügyi alapok nettó növekedésének több mint 70 százaléka nem a banki mérlegeket gyarapította (az USA-ban 75, Európában 55 százalékos volt ez az arány), hanem biztosítási és magánnyugdíj-alapokban, állami vagyon- és nyugdíjalapokban, illetve egyéb alternatív lakossági és intézményi befektetési alapokban csapódott le.

A kérdés a McKinsey szerint valójában az, hogy a bankok képesek lesznek-e kihasználni a mostani kedvező széljárást arra, hogy az elkövetkező egy-két évben megfordítsák a baljós trendet. Ehhez azonban hatalmas átalakuláson kell keresztülmenniük. A tanácsadó cég öt területet azonosított, ahol változást elérve a bankok újradefiniálhatják és jövőállóvá tehetik a működésüket.

1. Feltétlenül ki kell használniuk a technológiában rejlő lehetőségeket, ideértve elsősorban a generatív mesterséges intelligencia alkalmazását, amely becslések szerint 3-5 százalékos termelékenységnövekedést eredményezhet, és dollárszázmilliárdokkal csökkentheti a bankok működési költségét.

2. A pénzügyi eszközök és források menedzsmentjét rugalmasabbá kell tenniük a bankoknak, illetve meg kell fontolniuk tevékenységük több kisebb, specializált területre történő felosztását (unbundling). Ennek érdekében érdemes lehet banki szindikátusokat létrehozni, originate-to-distribute modellt (hitelek eladása azok lejárata előtt) alkalmazni, szétválasztani egymástól azokat a tevékenységeket, amelyekben a bank közvetlenül kerül kapcsolatba ügyfeleivel, azoktól, amelyekben szolgáltatásait Banking-as-a-Service (BaaS) modell keretében, akár külső fél bevonásával nyújtja. A BaaS modell lehetőséget ad arra kedvező költségszinten, hogy például tőkét, megfelelő szabályozói környezetet és háttérszolgáltatásokat biztosítson a bankoknak.

3. A fizetési forgalom lebonyolítása terén a bankoknak érdemes lehet kihasználni meglévő méretgazdasági előnyeiket, vagy pedig megfontolni a kilépést az üzletmenetük szempontjából nem kritikus jelentőségű tevékenységekből. A bankoknak specializálódniuk kell. A fókuszba helyezett üzletágban vállalatfelvásárlásokkal erősíthetik a pozícióikat. Ahol pedig a kilépés mellett döntenek, az adott szolgáltatást (például a befektetési vagy fizetési szolgáltatásokat) a jövőben az egyik partnerüktől vehetik igénybe.

4. Még jobb ügyfélélményt, magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtva a bankok nagyobb eséllyel szélesíthetik ügyfélbázisukat. Ide tartozik a közvetlen és a közvetetett pénzügyi tanácsadás, digitális piacterek, generatív mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások biztosítása. A több csatornát felkínáló, integrált kommunikáció sokat segíthet ebben, egyaránt építve a személyes találkozásokra és az automatizáció nyújtotta előnyökre. Külső partnerekkel együttműködve olyan szolgáltatásokat is nyújthat a bank, amelyek kívül esnek a saját üzleti modelljén (például hozzáférést digitális pénzügyi és nem-pénzügyi platformokhoz).

5. Az alkalmazkodás a kockázatokkal teli üzleti környezethez a bankok versenyképességének alapvető összetevője lesz a jövőben. Az infláció alakulása, a nehezen megjósolható növekedési kilátások, az ingatlanpiac volatilitásának való kitettség, a szabályozói környezet változásai, az újabban megszaporodó kibertámadások és csalások olyan kockázatok, amelyekkel a bankoknak számolniuk kell. A bankok hangsúlyozhatják az új piaci szereplőkkel szemben meglévő és jól alátámasztható versenyelőnyüket a kockázatkezelésben, amelyben egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a generatív mesterséges intelligenciára. Magas likviditásuk ugyancsak megkülönbözteti őket riválisaiktól.

A pénzügyi intézmények alkalmazkodóképességében, teljesítményében jelentős különbségek mutatkoznak. Miközben a pénzforgalmi szolgáltatók több mint 40 százalékának 14 százalék fölötti a tőkearányos megtérülése, közel 35 százalékuknál ez az érték nem éri el a 8 százalékot sem. A bankoknál is hasonló eltérések látszanak, ami jól mutatja, hogy a hatékony működés, a jó költségmenedzsment, az ügyfélmegtartó képesség és az egyéb, a teljesítményre hatást gyakorló tényezők milyen nagy súllyal vannak jelen a bankpiacon. A legjobbak általában mind a pénzügyi eszközök kihelyezésében mind a források gyűjtésében jól teljesítenek, ügyfélcentrikusak, és élen járnak az új technológiák alkalmazásában.

Az Indiai-óceán térségében – Szingapúrtól Indián át Dubaiig, Kelet-Afrika egyes részeit is ideértve – található a kiemelkedően teljesítő bankok fele. Máshol a bankok az elmúlt időszak kiváló eredményeire támaszkodva újra befektetéseket eszközölhetnek. Európában, az Egyesült Államokban, Kínában és Oroszországban viszont a bankokat inkább a tőkeköltségeik előteremtése köti le.

A jövőben a makrógazdasági hatások, elsősorban az infláció, a kamatok alakulása és a kínai gazdasági növekedés várható lassulása lesz jelentős hatással a pénzpiaci szereplők teljesítményére. Egyik tényezőt sem könnyű pontosan előrejelezni – inkább arra lehet következtetni a McKinsey értékelése szerint, hogy egy új gazdasági korszak küszöbén állunk. A technológiai fejlődés tovább fog gyorsulni, ami a fogyasztók magatartását és igényeit is átalakítja.

A mesterséges intelligencia teljesen átírja a versenyfeltételeket. A makrogazdaságban tapasztalható válságjelenségekkel és bizonytalanságokkal párhuzamosan a kormányok hatványozott erővel ellenőrzik a nem hagyományos pénzügyi intézmények és közvetítők működését. Mindeközben a kockázatok természete is átalakul: a geopolitikai feszültségek tovább erősítik a piacok volatilitását, és a reálgazdaságban a kereskedelem, illetve a befektetések visszafogását eredményezhetik.

Felkészülve ezekre a jövőbeli kockázatokra, a bankszektor jövőbeli nyertesei már most elkezdték átalakítani működésüket – vonja le a végkövetkeztetést a McKinsey elemzése.

Az elemzés részletes megállapításait tartalmazó teljes, angol nyelvű tanulmány az alábbi linken érhető el:

https://www.mckinsey.com/industries/financial-services/our-insights/global-banking-annual-review

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS