2022 első negyedévében a pandémia előtti szinteknél is dinamikusabb volt az elektronikus pénzforgalom bővülése – tájékoztatott az MNB.
2022 első negyedévében csak csekély mértékű változások voltak érzékelhetők az infrastruktúra oldalán. Forgalomban ugyanakkor a pandémia előtti szinteket is meghaladó bővülés realizálódott. Ezt elsősorban a kártyás vásárlások húzták a 30 százalék feletti szintekkel, amihez az infrastruktúra korábbi, a Kereskedelmi törvénynek köszönhető számottevő bővülése is hozzájárult, de az azonnali fizetések is kimagaslóan teljesítettek. Az utazási korlátozások feloldásával jelentősen bővültek a határon átnyúló tranzakciók is, mind a hazai kártyás külföldi, mind pedig a külföldi kártyás hazai tranzakciók vonatkozásában. A forgalom alakulásában nagy szerepet játszottak az inflációs hatások is, ami elsősorban a készpénzfelvételek esetében szembetűnő, valamint a háborús konfliktus eredményeként az ukrán állampolgárok magyarországi tranzakciói.
A hazai pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma és összetétele tekintetében a kialakult turbulenciák – főként a háborús konfliktus hatásai, így az ukrán állampolgárok magyarországi számlanyitása, illetve a Sberbank Magyarország Zrt. tevékenységi engedélyének visszavonása – ellenére 2022 első negyedévében sem történt jelentős változás, a hazai fizetési számlák száma továbbra is 10,5 millió körül alakult. A hazai kibocsátású fizetési kártyák esetében sem történtek nagyobb változások, a forgalomban lévő fizetési kártyák száma kevéssel 9,8 millió felett alakult. Ugyanakkor míg a betéti kártyák esetében egy 63 ezer darabos növekedés, addig a hitelkártyák esetében egy 84 ezer darabos csökkenés történt 2021 végéhez képest. A betéti kártyák száma így megközelítette a 8,7 milliót, a hitelkártyáké pedig 1,2 millió alá esett. Ezt a változást több tényező együttes hatása indokolja. A betéti kártyák esetében a szokásosnál gyorsabb ütemű emelkedést a háborús konfliktus okán kialakult, ukrán állampolgárok által támasztott extra igény, a hitelkártyák esetében a nagyobb mértékű csökkenést pedig a tavaly év végére időzített kártyacsere programok hatásának kifutása magyarázza.
A hazai pénzforgalmi szolgáltatók kártyaelfogadó hálózatához tartozó fizikai kereskedői elfogadóhelyek, valamint az elfogadóhelyeken üzemelő POS terminálok számában már nem történtek olyan jelentős változások, mint amiket az előző évben a Kereskedelmi törvény azon előírása hozott, miszerint 2021. január 1-jétől valamennyi online pénztárgép használatára kötelezett adózónak biztosítani kell az elektronikus fizetés lehetőségét. Az elfogadóhelyek és az ott üzemben lévő POS terminálok száma a megelőző negyedév végéhez képest egyaránt 2 ezer darabbal emelkedett. Az elfogadóhelyek száma így meghaladta a 151 ezret, a forgalomban lévő POS termináloké pedig megközelítette a 236 ezret. A kártya fizikai jelenlétét nem igénylő internetes elfogadóhelyek számának gyors ütemű növekedése ugyanakkor 2022 első negyedévében sem lassult, a közel 11 százalékos, 4 ezer darabos növekmény következtében számuk meghaladta a 37 ezret. Mindazonáltal továbbra is releváns szempont, hogy a külföldi szolgáltatók hazai terjeszkedése lefelé torzítja ezeket az értékeket, mivel egyre szélesebb körben nyújtanak határon átnyúlóan kártyaelfogadói szolgáltatást, és üzemeltetnek Magyarországon POS terminálokat.
2022 első negyedévében is folytatódott a fizetési kártyás vásárlási forgalom dinamikus, pandémia előtti szinteket is felülmúló bővülése. A hazai kibocsátású kártyákkal az ügyfelek összesen 313 millió belföldi vásárlási tranzakciót bonyolítottak le közel 3 ezer milliárd forint értékben. Ez darabszámban 30, értékben pedig 33 százalékos növekedésnek felel meg 2021 első negyedévéhez képest. A bővülés mértéke közel hasonlóan alakult a fizikai kereskedőknél, valamint a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő internetes vásárlásoknál, postai és telefonos megrendeléseknél. A pandémia hatásainak mérséklődésével párhuzamosan az utazási korlátozások feloldásának köszönhetően a külföldi tranzakciós forgalom vonatkozásában is folytatódott a növekedés. A külföldi fizikai kereskedőknél – a korábbi alacsonyabb bázis okán – rendre 132, illetve 191 százalékkel növekedett a lebonyolított tranzakciók száma és értéke a megelőző év azonos időszakához képest.
A növekedés a külföldi kártyás tranzakciók itthoni forgalmában is szembetűnő. A magyarországi pénzforgalmi szolgáltatók elfogadóhálózatában lebonyolított külföldi kártyás vásárlási tranzakciók száma 248, értéke pedig 234 százalékkal bővült. A közel 19 millió lebonyolított tranzakció 240 milliárd forint értékben majdnem új rekordot is jelent dacára annak, hogy nem a tradicionálisan erősebb harmadik negyedéves turistaszezonról beszélhetünk. Ennek hátterében részben szintén a háborús konfliktus miatti hatások, így az ukrán állampolgárok megnövekedett magyarországi költései állnak.
Ugyan megfordult a hazai kártyákkal kezdeményezett készpénzfelvételek előző negyedévekben látott csökkenése, azonban a növekedés mértéke mind darabszámban, mind értékben elmarad a vásárlások dinamikájától. A megelőző év azonos időszakához képest 2021 első negyedévében darabszámban és értékben rendre 5, illetve 18 százalékkal több belföldi tranzakciót bonyolítottak le az ügyfelek. Ennek hatására 21 millió tranzakcióra 2209 milliárd forintos érték jutott itthon, ami azt jelenti, hogy 104 ezer forint felett alakult az egy készpénzfelvételre jutó érték. Ez közel 13 százalékkal múlja felül az előző évi adatot.
Az egyedi forint átutalások száma tekintetében tovább folytatódott az Azonnali fizetés elérhetővé válása óta megfigyelhető nagyobb mértékű növekedés, 2021 első negyedévéhez képest rendre 15, illetve 16 százalékos bővülés történt darabszámban és értékben egyaránt. Ennek eredményeként az egyedi forint átutalások száma megközelítette a 83 milliót, értéke pedig meghaladta a 189 ezer milliárd forintot. A növekedés motorja az Azonnali fizetés volt, ennek forgalma darabszámban közel 21, értékben pedig 31 százalékkal bővült 2021 első negyedévéhez képest, megközelítve a 47 millió tranzakciót és a 10 ezer milliárd forintos értéket.
2022 első negyedévében tovább folytatódott az elektronikus pénzforgalomban bekövetkezett sikeres visszaélések számának és értékének növekedése. Ugyan a sikeres visszaélések száma és értéke rendre 775 darabbal, illetve 981 millió forinttal nőtt a megelőző év azonos időszakához, valamint rendre 407 darabbal, illetve 601 millió forinttal 2021 utolsó negyedévéhez képest, mindazonáltal arányuk a teljes átutalási forgalomhoz képest még mindig elenyésző. Az elkövetett 1105 sikeres visszaélés 1,5 milliárd forint értékben darabszám arányosan a forgalom 3/4 mindössze 0,001, értékarányosan pedig 0,0005 százalékát teszi ki. Mindezek mellett fontos megjegyezni azt is, hogy a visszaélési kísérletek egyre nagyobb részét sikerül megakadályozni. Míg a sikertelen kísérletek aránya a megelőző év azonos időszakában darabszámban és értékben rendre 17, illetve 16 százalék volt, addig 2022 első negyedévében már rendre 41, illetve 32 százalékra emelkedett.
2022 első negyedévében a pénzügyi intézményeknek 164 milliárd forint bevétele származott pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásából, ami 19 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb bevételt továbbra is az átutalási tranzakciók kezdeményezéséhez kapcsolódóan realizálták, ami az összes bevételen belül több, mint 26 százalékos arányt képviselt közel 43 milliárd forint értékben. A pénzforgalmi szolgáltatók kártyaelfogadásból származó bevételei is számottevően nőttek. A 48 százalékos emelkedés eredményeként megközelítették a 18 milliárd forintot. A bevételek növekedése elsősorban a forgalom dinamikus bővülésére vezethető vissza. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.