Finanszírozással és szakmai anyagokkal is segíti a gabonatermesztőket a Takarék Csoport

2022. 03. 17., 14:27

Megújította stratégiai együttműködését a Takarék Csoport és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), hogy közösen támogassák a gazdákat a többszörösére drágult műtrágya és az egyre növekvő termelési költségek miatt szükséges alkalmazkodásban – tájékoztatta a pénzintézet csütörtökön az MTI-t.

A megállapodás célja a gabonatermesztés hatékonyságának növelése mellett az is, hogy a szántóföldi növénytermesztők igényeire szabott, szakszerű banki finanszírozást biztosítsanak.

A Takarék Csoport emellett agrárpiaci kutatásokkal, ismeretterjesztő tanulmányokkal és szakmai anyagokkal is segíti az ágazat fejlődését - jegyezték meg.

Szabó Levente, az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója az aláírást követően a közlemény szerint elmondta, hogy a megfelelő segítség létfontosságú lehet a mostani időszakban, amikor a műtrágya ára és a termelés költségei drasztikusan emelkednek.

Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke azt emelte ki, hogy a kialakult világgazdasági helyzetben komoly kihívások és előrelépési lehetőség is adódott a szántóföldi növénytermesztés részére.

A közleményben arra is kitértek, hogy a pénzintézet és a szövetség legfrissebb felmérése szerint a gabonatermesztők az átlagnál optimistábbak, ugyanakkor kérdés, hogy a növekvő alapanyagköltségeket hogyan tudják beépíteni az átvételi árakba.

Jelenleg a déli féltekén kezdődő aratási munkák terméseredményeire vár a piac, ezek az adatok várhatóan több hónapra befolyásolják majd a gabona-világpiac alakulását, a háborús helyzet pedig további bizonytalanságot okoz a piacon.

Az elemzők szerint az előző évekhez képest idén csökkenhet a szektor jövedelmezősége, de amennyiben a felvásárlási árak nem esnek vissza drasztikusan, nem lesz veszteséges a szántóföldi növénytermesztés. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS