Csalók küldenek ki elektronikus leveleket magánszemélyeknek külföldi munkalehetőséghez vagy onnan érkező nagy összegű állítólagos pénzküldeményekhez kapcsolódó, az MNB által felszámítandó díjakról. A jegybank nem végez közvetlenül lakossági vagy vállalati ügyfelek számára semmiféle kereskedelmi banki elszámolási, vagy adminisztrációs tevékenységet. A megkeresett vagy megkárosított ügyfeleknek célszerű a rendőrséghez fordulni. Az MNB a nevével való visszaélés miatt tesz büntetőfeljelentést a nyomozó hatóságnál.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyfélbejelentések alapján értesült arról, hogy ismeretlenek a jegybank vagy annak elnöke nevében elektronikus leveleket küldenek ki magyar magánszemélyeknek, különböző banki átutalásokkal kapcsolatos költségekről értesítve őket. Az egyik ilyen értesítés szerint az adott ügyfélnek küldött nagy összegű külföldi pénzküldemény döntő részét „az MNB zárolta”, és ennek feloldásához a magánszemélynek több tízezer forintos jutalékot kell befizetnie egy külföldi bankszámlára. Egy másik eset szerint a külföldi átutalás teljesítéséhez több ezer dollárért „az MNB-nek kell újból aktiválnia” az adott ügyfél bankszámláját.
Az ügyfeleknek küldött elektronikus levelek az MNB vagy annak elnöke nevéhez hasonlító elektronikus levélcímekről érkeztek. Az e-mailek szövegét több esetben rossz magyarsággal (esetleg fordítóprogram segítségével) írták. Az esetleg vonakodó, habozó ügyfelek esetében a levelek hangneme idővel sürgetővé, agresszívvá válik, azzal fenyegetve őket, hogy ha rövid időn belül nem fizetik be a jutalékot, akkor a teljes átutalandó összeg elveszhet.
A levelekben szereplő – az MNB-től, illetve annak elnökétől származónak látszó – információk hamisak, semmilyen formában sem fedik a valóságot. Az MNB fogyasztók esetében átutalással összefüggő ügyintézést közvetlenül nem végez (és így természetesen költségeket sem számít fel részükre), illetve azzal kapcsolatos ügyféladatokat sem igényel elektronikus levélben.
Mivel csalárd módon visszaéltek a jegybank és annak elnöke nevével, az MNB ismeretlen tettes ellen csalás gyanújával büntető feljelentést tesz ezen esetek kapcsán. Mint emlékezetes, a jegybankra vagy annak állítólagos „elvárásaira” hivatkozva 2019 augusztusában, 2018 októberében, illetve 2016 decemberében is küldtek ki a mostanihoz hasonló megtévesztő csaló leveleket magyar ügyfeleknek.
A mostani levelek egy része – hasonlóan a korábbiakhoz – ún. „419-es vagy nyugat-afrikai csalás” jellegű. Ezeknél a feladók véletlenszerűen nagy létszámú ügyfélkört keresnek meg pénzküldeményekről, kedvező külföldi munkalehetőségről, sorsolási nyereményről, örökségről stb. szóló értesítéseikkel. Lehetnek olyan ügyfelek, akik élethelyzetük miatt esetleg valóban számítanak ilyen jelzésre. Ha ők gyanútlanul válaszolnak, esetleg pénzt küldenek a feladóknak, annak a súlyos kockázatnak tehetik ki magukat, hogy elküldött összegeiket nem látják többé viszont.
A mostani üzenetek feladói ismeretlen bűnözők, akik egyértelmű célja a fogyasztók megkárosítása. A jegybank javasolja az ezen tartalmú üzeneteket kapott magánszemélyeknek (esetleg gazdasági társaságoknak), hogy semmiképp ne válaszoljanak, az esetet jelezzék az MNB-nek és a rendőrségnek. Ha egy ügyfél esetleg mégis küldött pénzt a csalóknak, célszerű azt is haladéktalanul bejelentenie a nyomozó hatóságnak. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.