A SZÉP-kártya vendéglátás zsebéből költötték a legtöbbet tavaly

2023. 01. 14., 10:18

Jelentősen megnőtt a SZÉP-kártya forgalom 2022-ben, a kártyabirtokosok a legtöbbet a vendéglátás zsebből költötték.

Tavaly a K&H SZÉP-kártya forgalma meghaladta a 28 milliárd forintot, ami minden eddigi eredményt túlszárnyal; az előző évben, 2021-ben 27,7 milliárd forint volt a forgalom.

A növekedésben az élelmiszervásárlási lehetőség, az alszámlák közötti átjárhatóság, illetve az elfogadóhelyek és a kártyabirtokosok számának folyamatos bővülése is szerepet játszott. A K&H SZÉP-kártya elfogadóhelyek száma mára országosan meghaladja a 39 ezret, a főkártyabirtokosok száma pedig átlépte a 276 ezret.

Tavaly a vendéglátás alszámáról történt a legtöbb költés, 60,4 százalék, míg a szállás alszámláról a felhasználás 30,3 százaléka, a szabadidő alszámláról pedig 9,3 százaléka.

Az, hogy a jövőben technikailag sem lesznek alszámlák, még kényelmesebbé teszi a kártyabirtokosok számára az egyenlegük felhasználását, ugyanis már nem kell arról nyilatkozni, hogy a juttatási keretet milyen arányban szeretnék megosztani a három alszámla között.

A K&H SZÉP kártyák esetében sikeresen megtörtént az alszámlák eltörlése, a rendszer két óra alatt átállt az új, egy alszámlás működésre. Az elfogadóhelyeken található kártyaterminálokon várhatóan átmenetileg még kell alszámlát választani, ebben az esetben a szállás alszámlát kell megjelölni a fizetés előtt.

A bank emlékeztet: a keretösszegek felhasználásának ösztönzése miatt a kormány bevezetett egy egyszeri díjat, ami a 2022. október 15-ig feltöltött és 2023. május. 31-ig fel nem használt juttatásokra fizetendő. A 2022. október 15. után jóváírt összegek pedig már csak egy évig használhatók fel, ennek lejártát követően egyszeri 15 százalékos díjterhelést kell alkalmaznia a kibocsátóknak.

Az OTP azt közölte, hogy tavaly 325 milliárd forintot költöttek el az ügyfeleik a SZÉP-kártyáikról, ez 6 százalékkal magasabb a 2021-es évhez képest. Ugyanebben az időszakban a munkáltatók 300 milliárd forintot utaltak dolgozóik OTP SZÉP-kártyáira, ez majdnem pontosan megegyezik az előző évivel.

Tavaly is a vendéglátás alszámla forgalma volt a legmagasabb (201 milliárd forint), ezt követte a szálláshely (95 milliárd forint), majd a szabadidő zseb (29 milliárd forint). 2021-hez képest a szálláshely zseb aránya valamelyest nőtt, míg a másik kettőé csökkent 2022-ben. Megjegyezték, hogy 2021 áprilisa óta átjárhatóak a SZÉP-kártya alszámlái, vagyis az összes elfogadóhelyen mindhárom zsebből lehet fizetni, ezt a számadatok értékelésekor érdemes figyelembe venni.  

Élelmiszer-vásárlásra a rendelkezésre álló 5 hónapos időszakban – 2022. február 1-től július 1-ig – 35 milliárd forintot költöttek a kártyabirtokosok. Ebben az időszakban a költés közel egynegyede élelmiszerboltban történt, az egész éves költésnek ez a 11 százaléka.

Az új jogszabályokkal 2022. január 9-től megszűntek a SZÉP-kártya zsebei. Ez azt jelenti, hogy a korábbi három zsebből a szálláshely zseb maradt meg. Ezzel még egyszerűbb és rugalmasabb lett a SZÉP-kártya felhasználása, a kártyabirtokosok döntik el, hogy a több mint 55 ezer elfogadóhely közül hol költik el a rendelkezésre álló keretet. Ez a változás növelheti a termék népszerűségét.

Az MKB Bank arról tájékoztatott, hogy 2021-hez képest 2022-ben a SZÉP-kártya befizetések és költések minimálisan, néhány százalékkal csökkentek, amiben szerepet játszhatott az is, hogy a juttatás adóterhe a szocho-val emelkedett. Konkrét adatokat ugyanakkor nem közölt a bank.

A február-júniusi elfogadási időszakban, amikor élelmiszert is lehetett vásárolni bármelyik alszámla terhére, a költések közel egynegyede a kimondottan élelmiszerre szerződött szolgáltatóknál realizálódott. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS