A hazai cégek harmada szerint nem innovatív az ágazatuk

2023. 02. 09., 10:13

Nem szerepelt túl jól az EU innovációs eredménylistáján Magyarország. Bár a K&H innovációs index árnyalja a képet, sokkal jobb eredményt ez sem mutat. Arról, hogy mi lehet az oka a magyar vállalatok gyenge innovációs aktivitásának, Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetője beszélt.

A K&H Csoport 2021 óta immár negyedszer mérte fel a hazai közepes és nagyvállalatok innovációs aktivitását. A kutatási eredményekből létrehozott K&H innovációs index 2022 második félévében némi csökkenést mutatva visszatért az egy évvel korábbi szintre. A felmérés szerint az utolsó félévben tovább csökkent a következő évre új terméket vagy szolgáltatás bevezetni tervező cégek aránya. A csökkenés a vállalatok minden szegmensét érinti. Mindez nem kicsit mond ellent annak, hogy a cégek egyébként innovatívnak gondolják magukat.

„A K&H innovációs index adataiból az derül ki, hogy érezhetően – 58 százalékról 70 százalékra – emelkedett azon cégek összesített aránya, amelyek magukat az átlagosnál innovatívabb vállalatnak gondolják vagy szerintük ők a szektorukban az egyik vezető innovátor cég – mondja Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetője.

„A felmérés szerint csupán a vállalatok ötödében jellemző a kockáztató menedzsmentstílus, a többség óvatos. „Ebben az önértékelésben nyilván szerepet játszik a megfelelési vágy. A cégvezetők tudják, hogy illene innovatívnak lenniük, de ennek az elvárásnak csak részben tudnak megfelelni” – vallja Németh Balázs.

Ahhoz azonban, hogy egy cég az innovációra koncentráljon, szükség van írott innovációs stratégiára is, amely tükrözi a hosszú távú elképzeléseket és az ahhoz vezető utat. Ugyanakkor a cégek kevesebb mint tizede számolt be arról, hogy kidolgoztak saját stratégiát az innovációra vagy beépítették azt üzleti stratégiájukba. Igazán csak a 4 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatok rendelkeznek ilyen tervvel, közülük is csak minden ötödik.

Önkép, valóság és némi borúlátás

„Világosan kimutatható, hogy azoknál a cégeknél magasabb az innovációs index, amelyek nemcsak vezető innovátor szerepet vállalnak, de rendelkeznek írott stratégiával és cégvezetés agilis vezetési stílust alkalmaz” – mondja Németh Balázs.

Innovációs szempontból 2022 második félévében jelentősen pesszimistábban látták a jövőt a vállalatok, mint hat hónappal korábban. A borúlátó gazdasági várakozásokat felerősíti az orosz-ukrán konfliktus következménye is, amely kimutathatóan lassítja a vállalatok innovációs menetrendjét.

Az innováció mozgatórugója

A cégek elsősorban azért vezetnek be újdonságokat, mert hatékonyabbá szeretnék tenni működésüket, amely képes a korábbiaknál gyorsabban reagálni a változásokra. Ugyancsak fontos motiváció, hogy a termékeik és szolgáltatásaik minőségét javítsák, illetve alkalmazkodjanak a vásárlók igényeihez.

3 százalékponttal emelkedett az árbevétel-arányos innovációs költség, amely már 10 százalék fölé nőtt – ezzel az elmúlt két év legmagasabb értékét érte el. Az előző félévben mértnél többet költenek innovációra a közepes méretű; a közép-, illetve kelet-magyarországi; valamint a szolgáltatás ágazatban működő vállalatok.

A vállalatok harmada azt jelezte, hogy az ágazatuk általában nem innovatív. A legtöbb cég pedig azért nem bizonyul innovatívnak, mert nem volt elegendő forrása fejlesztésre.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2025. 06. 20., 12:40
2025. június 20-tól kedvezőbbé válik a részletfizetés. Az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, már kétmillió forintos adótartozásig is kérhető. A Magyar Közlönyben megjelent az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, amelynek számos szabálya már június 20-án hatályba lépett.
2025-06-20 19:05:00
Ötven százalékkal magasabb összegben vehetik igénybe a családok 2025. július 1-től a családi kedvezményt. Az emelés automatikus, teendőjük csak azoknak van, akik az adóelőleg-nyilatkozatban összegszerűen, és nem a gyermekek száma szerint kérték a kedvezményt.
2025-06-19 20:05:00
Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS