Nem szerepelt túl jól az EU innovációs eredménylistáján Magyarország. Bár a K&H innovációs index árnyalja a képet, sokkal jobb eredményt ez sem mutat. Arról, hogy mi lehet az oka a magyar vállalatok gyenge innovációs aktivitásának, Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetője beszélt.
A K&H Csoport 2021 óta immár negyedszer mérte fel a hazai közepes és nagyvállalatok innovációs aktivitását. A kutatási eredményekből létrehozott K&H innovációs index 2022 második félévében némi csökkenést mutatva visszatért az egy évvel korábbi szintre. A felmérés szerint az utolsó félévben tovább csökkent a következő évre új terméket vagy szolgáltatás bevezetni tervező cégek aránya. A csökkenés a vállalatok minden szegmensét érinti. Mindez nem kicsit mond ellent annak, hogy a cégek egyébként innovatívnak gondolják magukat.
„A K&H innovációs index adataiból az derül ki, hogy érezhetően – 58 százalékról 70 százalékra – emelkedett azon cégek összesített aránya, amelyek magukat az átlagosnál innovatívabb vállalatnak gondolják vagy szerintük ők a szektorukban az egyik vezető innovátor cég – mondja Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetője.
„A felmérés szerint csupán a vállalatok ötödében jellemző a kockáztató menedzsmentstílus, a többség óvatos. „Ebben az önértékelésben nyilván szerepet játszik a megfelelési vágy. A cégvezetők tudják, hogy illene innovatívnak lenniük, de ennek az elvárásnak csak részben tudnak megfelelni” – vallja Németh Balázs.
Ahhoz azonban, hogy egy cég az innovációra koncentráljon, szükség van írott innovációs stratégiára is, amely tükrözi a hosszú távú elképzeléseket és az ahhoz vezető utat. Ugyanakkor a cégek kevesebb mint tizede számolt be arról, hogy kidolgoztak saját stratégiát az innovációra vagy beépítették azt üzleti stratégiájukba. Igazán csak a 4 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatok rendelkeznek ilyen tervvel, közülük is csak minden ötödik.
„Világosan kimutatható, hogy azoknál a cégeknél magasabb az innovációs index, amelyek nemcsak vezető innovátor szerepet vállalnak, de rendelkeznek írott stratégiával és cégvezetés agilis vezetési stílust alkalmaz” – mondja Németh Balázs.
Innovációs szempontból 2022 második félévében jelentősen pesszimistábban látták a jövőt a vállalatok, mint hat hónappal korábban. A borúlátó gazdasági várakozásokat felerősíti az orosz-ukrán konfliktus következménye is, amely kimutathatóan lassítja a vállalatok innovációs menetrendjét.
A cégek elsősorban azért vezetnek be újdonságokat, mert hatékonyabbá szeretnék tenni működésüket, amely képes a korábbiaknál gyorsabban reagálni a változásokra. Ugyancsak fontos motiváció, hogy a termékeik és szolgáltatásaik minőségét javítsák, illetve alkalmazkodjanak a vásárlók igényeihez.
3 százalékponttal emelkedett az árbevétel-arányos innovációs költség, amely már 10 százalék fölé nőtt – ezzel az elmúlt két év legmagasabb értékét érte el. Az előző félévben mértnél többet költenek innovációra a közepes méretű; a közép-, illetve kelet-magyarországi; valamint a szolgáltatás ágazatban működő vállalatok.
A vállalatok harmada azt jelezte, hogy az ágazatuk általában nem innovatív. A legtöbb cég pedig azért nem bizonyul innovatívnak, mert nem volt elegendő forrása fejlesztésre.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.