Az MNB átfogó vizsgálata nyomán 87 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra, egyebek közt vállalatirányítási, kockázatkezelési, IT-biztonsági, tőkemegfelelési és értékvesztésképzési, illetve adatszolgáltatási hiányosságok miatt. A banknál feltárt problémák nem veszélyeztetik annak megbízható működését, ugyanakkor a jegybank előírta a jogsértések mielőbbi kiküszöbölését.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – helyszíni ellenőrzést is magába foglaló – csoportszintű átfogó vizsgálatot folytatott az MBH Csoportnál, azaz az MBH Bank Nyrt.-nél (MBH Bank), az irányítása alatt álló MBH Jelzálogbank Nyrt.-nél (MBH Jelzálogbank), az MBH Befektetési Bank Zrt.-nél (MBH Befektetési Bank), a Budapest Lízing Zrt.-nél (Budapest Lízing), a Takarék Farktorház Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél (Takarék Faktor), az Euroleasing Ingatlan Zrt.-nél (Euroleasing Ingatlan), az Euroleasing Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél (Euroleasing), az MBH Bankba időközben beolvadt Takarékbank Zrt.-nél és a Takarék Ingatlan Zrt.-nél, valamint az Integrált Hitelintézetek Központi Szervezeténél – írja közleményében az MNB.
A jegybank egyebek közt megállapította, hogy késik a csoportszintű szabályzatok leányvállalati átvétele, s hiányos a kiszervezett és a kiszervezésnek nem minősülő tevékenységek nyilvántartása. Elmaradt a kiszervezett tevékenységek (kritikus és fontos funkciók) banki és takarékbanki teljes körű monitoringja, illetve éves kockázatértékelése.
Az MBH Bank fraud menedzsment szabályzata hiányos, nincs összhangban a csaláskezelési gyakorlattal. Nem egységes a csalásgyanús ügyletek azonosításának banki módszertana, s nem teljes körű a csalásgyanús esemény jelentési gyakorlata. A hitelintézet csoportirányítási szabályzata nincs összhangban a bankcsoport szerkezetével, nincs aktualizálva csoportszintű befektetési politikája és hiányos az egységes, átlátható csoportszintű összeférhetetlenségi nyilvántartása is.
Az MBH Bank egyedi és csoportszintű ügyfélcsoport-nyilvántartásai hiányosak, az ügyfélcsoportok feltárására, összerendelésére és felülvizsgálatára vonatkozó belső szabályzata sem bizonyult megfelelőnek, s mindez nem támogatja a hatékony monitoring folyamatokat sem. Aktualizálásra szorul továbbá az MBH Bank nagykockázatvállalási szabályzata. Az MBH Bank nem minden esetben végezte el a vállalati ügyfélminősítések évenkénti felülvizsgálatát.
Számos hibás vagy hiányos adatot tartalmaznak a banki fedezetnyilvántartási alaprendszerek, nem egységes a fedezeti érték számítása, s a nyilvántartott ingatlanfedezeteknél a monitoringfolyamat nem alkalmas az azokra kötött biztosítások, jelzálogbejegyzések ellenőrzésére. Az MBH Bank emellett nem végezte el teljeskörűen a kereskedelmi ingatlanfedezetek határidős értékfelülvizsgálatát.
A Központi Hitelinformációs Rendszerbe nem megfelelő adattartalommal küldött és így hibalistára került ügyletek kijavításával a Bank jelentős elmaradásban van. Hiányos a hitelkockázati monitoringra vonatkozó banki belső szabályozás és gyakorlat, s nem teljes körű az ügyfélkockázati limiteknek a hitelezési politikában előírt éves felülvizsgálata. Nincs összhangban egymással az egyedi és csoportszintű átstrukturálásra vonatkozó belső szabályrendszer és banki gyakorlat sem.
Módosítani kell az MBH Bank által az értékvesztésképzésben alkalmazott makromodelleken is. A Bank IFRS 9 keretrendszere és annak alátámasztásai hiányosak. A társaság eljárása a hitelkockázat jelentős növekedésének mértékének megállapítására nem felel meg az IFRS 9 előírásainak, az egyes ügyletek esetében követett – a hitelkockázat változása miatti – besorolási gyakorlata pedig a saját szabályozásának.
A tőkekövetelmény-számításnál a hitelintézet egyes tételeknél helytelenül vett figyelembe bizonyos kedvezményes kockázati súlyokat. A bankcsoportszintű szabályozásban nem biztosított a bedőlési (default) nemteljesítési (NPL) és a súlyos hitelkockázati (Stage3) fogalmak egységes használata, s a jelentett állományok szerinti egyezősége sem. A hitelintézet emellett csoportszinten nem megfelelően határozta meg havi likviditásfedezeti mutatóban (LCR) szereplő likvid eszközök körét.
Az MBH Banknak növelnie kell információbiztonsági üzemeltetési szervezetének létszámát, az informatikai biztonsági kockázatelemzését a csoport működéséhez kell igazítania. A hitelintézetnek emellett – kapcsolódó kontrollfolyamatainak megerősítésével – számos ponton javítania kell felügyeleti adatszolgáltatásának minőségén és egyebek mellett fejlesztenie kell a jelentésszolgálat informatikai támogatottságán.
A csoportszintű vizsgálat keretében feltárt jogsértések miatt az MNB az MBH Bank vonatkozásában kiszabott 87 millió forintos bírság mellett, az MBH Befektetési Bankra 13 millió, az MBH Jelzálogbankra 2,8 millió, az Euroleasingre 6 millió, az Euroleasing Ingatlanra 1 millió, a Budapest Lízingre 1,2 millió míg a Takarék Faktorra 1 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki. Kötelezte emellett az intézményeket, hogy a határozatokban megadott határnapokig számoljanak be a problémák megszüntetésére tett intézkedéseikről.
A bírságösszeg meghatározásakor az MBH Bank esetében súlyosító körülménynek számított több jogszabálysértés magas kockázati súlya, illetve az a körülmény, hogy egyes, korábbi felügyeleti határozatokban már feltárt hiányosságokat a hitelintézet nem küszöbölt ki maradéktalanul. Enyhítő körülménynek minősült ugyanakkor egyes szabályszegések egyedi vagy alacsony számú előfordulása, továbbá az MBH Bank együttműködő magatartása, és a problémák megoldására már végrehajtott, illetve tervezett intézkedései. A hiányosságoknak nem volt jelentős hatásuk a banküzemi működésre, az ügyfélkörre, illetve a pénzpiacra.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.