68 milliós bírságot szabott ki az MNB a CIB Bankcsoportra

2023. 11. 14., 12:40

Az MNB átfogó vizsgálata nyomán 68 millió forint bírságot szabott ki a CIB Bankcsoporttal szemben, a CIB Bank esetében egyebek közt a vállalatirányítás, a hitelkockázat, a tőkemegfelelés és értékvesztésképzés, az IT-biztonság és az adatszolgáltatás terén feltárt hiányosságok miatt. A banknál feltárt problémák nem veszélyeztetik annak megbízható működését, ugyanakkor a felügyelet előírta a jogsértések mielőbbi kiküszöbölését.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – helyszíni ellenőrzést is magába foglaló – csoportszintű átfogó vizsgálatot folytatott a CIB Bank Zrt.-nél (CIB Bank) és a CIB Lízing Zrt.-nél (CIB Lízing) 2020. március 30. napjától áttekintve a bankcsoport működését.

A felügyeleti vizsgálat egyebek közt a kiszervezett tevékenységek késedelmes bejelentése és nyilvántartásának vezetése, a belső ellenőrzési terület tevékenysége, valamint a csalásmegelőzési folyamatok szabályozása, illetve nyilvántartása kapcsán azonosított hiányosságokat. Megállapította továbbá, hogy a CIB Bank csoportszintű belső szabályozási keretrendszere nem áll összhangban a tényleges gyakorlattal, egyes témák szabályozása túlzottan széttagolt – olvasható az MNB közleményében.

Nehezen átlátható a bank hitelkockázati monitoringra vonatkozó belső szabályozása és nem minden esetben biztosított a kockázatok hatékony nyomon követése sem. A problémás ügykezelés során a bank gyűjti a fedezetből származó megtérülési adatokat. Késedelmesen történt a vállalati ügyfélkörben a behajtási stratégiák előterjesztése és jóváhagyása, a lakossági oldalon pedig hiányzott a külső követeléskezelők kiválasztására vonatkozó tender és felülvizsgálat lefolytatása.

Pontosításra szorult a bank ügyfélcsoportok meghatározására vonatkozó belső szabályzata, s az ügyfélcsoportokat nem mindenkor a jogszabályoknak megfelelően képezte meg. A bank egyes személyi kölcsönei kapcsán megsértette a jövedelemarányos törlesztőrészletre (JTM) vonatkozó szabályozást, illetve késedelmesen szolgáltatott adatot a Központi Hitelinformációs Rendszerbe is.

A CIB Bank a tőkekövetelmény-számítása során helytelen kockázati súllyal vett figyelembe egyes követeléseket, hiányosságok merültek fel az értékvesztésképzés területén, továbbá számos esetben nem következetesen végezte el a hitelkeretek súlyozását. Széttagolt, helyenként egymásnak ellentmondó a hitelintézet követelésminősítéssel és az IFRS 9 szerinti értékeléssel összefüggő szabályozása. Az MNB megállapította továbbá, hogy hibásan, illetve hiányosan teljesültek egyes felügyeleti adatszolgáltatások is. A bank több lejárt gyártói támogatású informatikai (IT) rendszert, szoftvert alkalmazott.

A jogsértések miatt a pénzügyi felügyelet a CIB Bankra 62,5 millió forint, a CIB Lízingre 5,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki. Kötelezte emellett az intézményeket, hogy a határozatokban megadott határnapokig számoljanak be a problémák megszüntetésére tett intézkedéseikről.

A bírságösszeg meghatározásakor a CIB Bank esetében súlyosító körülménynek számított számos jogszabálysértés jelentős vagy magas kockázati súlya, illetve az a körülmény, hogy egyes, korábbi vizsgálatok során feltárt hiányosságokat a hitelintézet mostanáig sem küszöbölt ki maradéktalanul. Enyhítő körülménynek minősült ugyanakkor egyes szabályszegések egyedi vagy alacsony számú előfordulása, a CIB Bank együttműködő magatartása a vizsgálat során, illetve a problémák megoldására már végrehajtott, illetve tervezett intézkedései.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS