68 milliós bírságot szabott ki az MNB a CIB Bankcsoportra

2023. 11. 14., 12:40

Az MNB átfogó vizsgálata nyomán 68 millió forint bírságot szabott ki a CIB Bankcsoporttal szemben, a CIB Bank esetében egyebek közt a vállalatirányítás, a hitelkockázat, a tőkemegfelelés és értékvesztésképzés, az IT-biztonság és az adatszolgáltatás terén feltárt hiányosságok miatt. A banknál feltárt problémák nem veszélyeztetik annak megbízható működését, ugyanakkor a felügyelet előírta a jogsértések mielőbbi kiküszöbölését.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – helyszíni ellenőrzést is magába foglaló – csoportszintű átfogó vizsgálatot folytatott a CIB Bank Zrt.-nél (CIB Bank) és a CIB Lízing Zrt.-nél (CIB Lízing) 2020. március 30. napjától áttekintve a bankcsoport működését.

A felügyeleti vizsgálat egyebek közt a kiszervezett tevékenységek késedelmes bejelentése és nyilvántartásának vezetése, a belső ellenőrzési terület tevékenysége, valamint a csalásmegelőzési folyamatok szabályozása, illetve nyilvántartása kapcsán azonosított hiányosságokat. Megállapította továbbá, hogy a CIB Bank csoportszintű belső szabályozási keretrendszere nem áll összhangban a tényleges gyakorlattal, egyes témák szabályozása túlzottan széttagolt – olvasható az MNB közleményében.

Nehezen átlátható a bank hitelkockázati monitoringra vonatkozó belső szabályozása és nem minden esetben biztosított a kockázatok hatékony nyomon követése sem. A problémás ügykezelés során a bank gyűjti a fedezetből származó megtérülési adatokat. Késedelmesen történt a vállalati ügyfélkörben a behajtási stratégiák előterjesztése és jóváhagyása, a lakossági oldalon pedig hiányzott a külső követeléskezelők kiválasztására vonatkozó tender és felülvizsgálat lefolytatása.

Pontosításra szorult a bank ügyfélcsoportok meghatározására vonatkozó belső szabályzata, s az ügyfélcsoportokat nem mindenkor a jogszabályoknak megfelelően képezte meg. A bank egyes személyi kölcsönei kapcsán megsértette a jövedelemarányos törlesztőrészletre (JTM) vonatkozó szabályozást, illetve késedelmesen szolgáltatott adatot a Központi Hitelinformációs Rendszerbe is.

A CIB Bank a tőkekövetelmény-számítása során helytelen kockázati súllyal vett figyelembe egyes követeléseket, hiányosságok merültek fel az értékvesztésképzés területén, továbbá számos esetben nem következetesen végezte el a hitelkeretek súlyozását. Széttagolt, helyenként egymásnak ellentmondó a hitelintézet követelésminősítéssel és az IFRS 9 szerinti értékeléssel összefüggő szabályozása. Az MNB megállapította továbbá, hogy hibásan, illetve hiányosan teljesültek egyes felügyeleti adatszolgáltatások is. A bank több lejárt gyártói támogatású informatikai (IT) rendszert, szoftvert alkalmazott.

A jogsértések miatt a pénzügyi felügyelet a CIB Bankra 62,5 millió forint, a CIB Lízingre 5,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki. Kötelezte emellett az intézményeket, hogy a határozatokban megadott határnapokig számoljanak be a problémák megszüntetésére tett intézkedéseikről.

A bírságösszeg meghatározásakor a CIB Bank esetében súlyosító körülménynek számított számos jogszabálysértés jelentős vagy magas kockázati súlya, illetve az a körülmény, hogy egyes, korábbi vizsgálatok során feltárt hiányosságokat a hitelintézet mostanáig sem küszöbölt ki maradéktalanul. Enyhítő körülménynek minősült ugyanakkor egyes szabályszegések egyedi vagy alacsony számú előfordulása, a CIB Bank együttműködő magatartása a vizsgálat során, illetve a problémák megoldására már végrehajtott, illetve tervezett intézkedései.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS