Az MNB összesen több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságai miatt. A bank többek között számos pénzmosásgyanús ügyletet egyáltalán nem, vagy nem haladéktalanul jelentett be, ügyfél-átvilágítási gyakorlata nem volt megfelelő, s szűrőrendszere sem teljesen felelt meg a jogszabályoknak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból célvizsgálatot folytatott le az UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél (UniCredit Bank) a hitelintézet pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységének ellenőrzésére. A felügyeleti vizsgálat a 2021. február 1-jétől a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át.
Az MNB az UniCredit Bank pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységével kapcsolatban a legsúlyosabb hiányosságokat annak bejelentési gyakorlatával, illetőleg a belső ellenőrző és információs rendszereinek működésével (például a szűrőrendszer helytelen beállítása és az ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfelek kontrollja) kapcsolatban tapasztalta. Eszerint a bank gyakorlatában nem helyezett megfelelő hangsúlyt a bejelentések azonnaliságára, számos pénzmosásgyanús ügyletet egyáltalán nem, vagy nem haladéktalanul jelentett be.
A szolgáltató pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységi körében legfontosabb kötelezettsége, hogy pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén haladéktalanul bejelentést tegyen a NAV keretén belül működő pénzügyi információs egység felé (NAV FIU). Amennyiben a szolgáltató helytelen gyakorlatot alakít ki és emiatt a bejelentések haladéktalan megtétele elmarad vagy szükség esetén nem tesz ismételten bejelentést, akkor az illetékes hatóság nem értesül megfelelő időben a pénzmosás- vagy terrorizmusfinanszírozás-gyanús tranzakciókról, ezáltal veszélyeztetve a NAV FIU hatékony fellépését az ilyen esetekkel szemben.
Az MNB továbbá hiányosságokat talált a hitelintézet belső kockázatértékelése (nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelő ügyfelek azonosítása, valamint a nem állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő nonprofit szervezeti ügyfelek helytelen kockázati besorolása), illetve a belső kontrolljai (a második védelmi vonal kialakítása) kapcsán.
Az MNB problémákat tárt fel a bank ügyfél-átvilágítási gyakorlatában is, többek között az üzleti kapcsolat céljának, tervezett jellegének meghatározása és a tényleges tulajdonosok ellenőrzése során, illetve az okmánymásolatok minőségével, felhasználásával és bizalmi vagyonkezelő ügyfelekhez kapcsolódó megerősített eljárásával kapcsolatban. A vizsgálat ezeken felül szabálytalanságokat azonosított az UniCredit Banknál a pénzeszközök forrására vonatkozó információk beszerzésének gyakorlatával összefüggésben is.
A célvizsgálat során feltárt jogsértések miatt az MNB összesen 28,2 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki, és (a jogsértések típusától függően) 2024 végi és jövő tavaszi határidőkkel előírta az UniCredit Bank számára a hiányosságok kijavítását. A pénzügyi felügyelet kötelezte továbbá a bankot a hiányosságok kijavításával összefüggő belső ellenőrzés elvégzésére és az intézkedések végrehajtását igazoló rendkívüli adatszolgáltatásra is az MNB felé.
A bírságösszegek meghatározásakor az MNB súlyosbító körülményként értékelte többek között a bank piaci részesedését, az ismétlődő hiányosságokat, a jogsértések gyakoriságát, a mulasztással előidézett kockázat mértékét, valamint a biztonságos működésre gyakorolt hatást és azt, hogy a korábbi határozati kötelezések ellenére szűrési, bejelentési, és SoF beszerzési gyakorlata nem megfelelő hatékonyságú. Enyhítő körülménynek számított, hogy a hitelintézet egyes jogszabálysértések kiküszöbölése érdekében már intézkedéseket hozott. A hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését.
Magyar Nemzeti Bank
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.