28 millió forintra büntette az MNB az UniCredit Bankot

2024. 04. 19., 18:10

Az MNB összesen több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságai miatt. A bank többek között számos pénzmosásgyanús ügyletet egyáltalán nem, vagy nem haladéktalanul jelentett be, ügyfél-átvilágítási gyakorlata nem volt megfelelő, s szűrőrendszere sem teljesen felelt meg a jogszabályoknak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból célvizsgálatot folytatott le az UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél (UniCredit Bank) a hitelintézet pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységének ellenőrzésére. A felügyeleti vizsgálat a 2021. február 1-jétől a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át.

Az MNB az UniCredit Bank pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységével kapcsolatban a legsúlyosabb hiányosságokat annak bejelentési gyakorlatával, illetőleg a belső ellenőrző és információs rendszereinek működésével (például a szűrőrendszer helytelen beállítása és az ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfelek kontrollja) kapcsolatban tapasztalta. Eszerint a bank gyakorlatában nem helyezett megfelelő hangsúlyt a bejelentések azonnaliságára, számos pénzmosásgyanús ügyletet egyáltalán nem, vagy nem haladéktalanul jelentett be.

A szolgáltató pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységi körében legfontosabb kötelezettsége, hogy pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén haladéktalanul bejelentést tegyen a NAV keretén belül működő pénzügyi információs egység felé (NAV FIU). Amennyiben a szolgáltató helytelen gyakorlatot alakít ki és emiatt a bejelentések haladéktalan megtétele elmarad vagy szükség esetén nem tesz ismételten bejelentést, akkor az illetékes hatóság nem értesül megfelelő időben a pénzmosás- vagy terrorizmusfinanszírozás-gyanús tranzakciókról, ezáltal veszélyeztetve a NAV FIU hatékony fellépését az ilyen esetekkel szemben.

Az MNB továbbá hiányosságokat talált a hitelintézet belső kockázatértékelése (nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelő ügyfelek azonosítása, valamint a nem állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő nonprofit szervezeti ügyfelek helytelen kockázati besorolása), illetve a belső kontrolljai (a második védelmi vonal kialakítása) kapcsán.

Az MNB problémákat tárt fel a bank ügyfél-átvilágítási gyakorlatában is, többek között az üzleti kapcsolat céljának, tervezett jellegének meghatározása és a tényleges tulajdonosok ellenőrzése során, illetve az okmánymásolatok minőségével, felhasználásával és bizalmi vagyonkezelő ügyfelekhez kapcsolódó megerősített eljárásával kapcsolatban. A vizsgálat ezeken felül szabálytalanságokat azonosított az UniCredit Banknál a pénzeszközök forrására vonatkozó információk beszerzésének gyakorlatával összefüggésben is.

A célvizsgálat során feltárt jogsértések miatt az MNB összesen 28,2 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki, és (a jogsértések típusától függően) 2024 végi és jövő tavaszi határidőkkel előírta az UniCredit Bank számára a hiányosságok kijavítását. A pénzügyi felügyelet kötelezte továbbá a bankot a hiányosságok kijavításával összefüggő belső ellenőrzés elvégzésére és az intézkedések végrehajtását igazoló rendkívüli adatszolgáltatásra is az MNB felé.

A bírságösszegek meghatározásakor az MNB súlyosbító körülményként értékelte többek között a bank piaci részesedését, az ismétlődő hiányosságokat, a jogsértések gyakoriságát, a mulasztással előidézett kockázat mértékét, valamint a biztonságos működésre gyakorolt hatást és azt, hogy a korábbi határozati kötelezések ellenére szűrési, bejelentési, és SoF beszerzési gyakorlata nem megfelelő hatékonyságú. Enyhítő körülménynek számított, hogy a hitelintézet egyes jogszabálysértések kiküszöbölése érdekében már intézkedéseket hozott. A hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését.

Magyar Nemzeti Bank

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS