10-10 millió forintos büntetést kapott az Erste és az MBH Bank az MNB-től

2024. 02. 19., 11:10

Az MNB 10-10 millió forint bírságot szabott ki az ERSTE Bankra és az MBH Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozási kockázatok azonosítása, kezelése és – megfelelő eljárásokkal, kontrollokkal való – csökkentése kapcsán feltárt hiányosságok miatt. A vizsgált piaci szereplők többek között a gyanús esetek bejelentése, a belső ellenőrzési és információs rendszer szűrési gyakorlata kapcsán vétettek hibákat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) témavizsgálatot végzett három banknál – az ERSTE BANK HUNGARY Zrt.-nél (ERSTE Bank), az MBH Bank Nyrt. (MBH Bank, a vizsgálat kezdetekor még MKB Bank Nyrt.) és a CIB Bank Zrt.-nél − a tranzit fizetési számlákkal kapcsolatos pénzmosási kockázatok, kockázatkezelő intézkedések, pénzmosási kontrollok ellenőrzésére. A pénzügyi felügyelet a 2022. január 1-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át – írja közleményében az MNB.

A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a pénzügy intézmények kellő alapossággal járnak-e el a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenységük során, azonosítják-e a tranzit fizetési számlákkal kapcsolatos kockázatokat, s megfelelő eljárásokat, kontrollokat alkalmaznak-e ezek csökkentésére.

Az MNB az ERSTE Bank és az MBH Bank esetében hiányosságokat tárt fel a pénzmosásgyanús esetekre vonatkozó bejelentési gyakorlattal kapcsolatban, mivel azok nem minden esetben történtek meg haladéktalanul az illetékes hatóság (NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda) felé. Jogsértőnek bizonyult az is, hogy a két hitelintézet a belső ellenőrző és információs rendszer által generált jelzéseket késedelmesen, nem határidőben dolgozta fel.

Emellett a bankoknál több esetben elmaradt az érintett ügyletek kapcsán a pénzeszközök forrására vonatkozó információk beszerzése is. Utóbbi is alapvető fontosságú kötelezettség, hiszen ezen adatok, dokumentumok hiányában az adott pénzügyi intézmény nem képes megfelelően megítélni a tranzakció, valamint az ügyfél pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatát.

A vizsgálat az ERSTE Bank esetében a belső ellenőrző és információs rendszerének működtetésével kapcsolatban a riasztások kivizsgálásának kontrollja tekintetében is tapasztalt hiányosságot.

A mintavételezés alapján feltárt jogsértéseket az ERSTE Bank és az MBH Bank esetében azok előfordulása alapján az MNB nem értékelte rendszerszintű hiányosságként.

Az MNB a feltárt jogsértések előfordulása és a rendszerszintű jogsértések elmaradása miatt úgy ítéli meg, hogy a korábbi hasonló tárgyban 2021-ben zárult témavizsgálat eredményeihez képest a tranzit fizetési számlákkal kapcsolatos kockázatok kezelésében érdemi előrelépés történt.

A feltárt problémák miatt az MNB az ERSTE Bankra és az MBH Bankra 10-10 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki és kötelezte azokat a határozatban foglalt határidőkkel – a döntéshozó testületek által jóváhagyott, dokumentált módon – a feltárt hiányosságok kijavítására. Súlyosbító körülményként értékelte a bankok piaci részesedését, a jogsértések súlyát, valamint a mulasztással előidézett kockázat magas fokát.

A vizsgálat a CIB Bank Zrt. esetében jogsértést nem tárt fel, így az eljárást végzéssel megszüntette.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS