Innovációs programcsomagot hirdet meg a kormány

Innovációs programcsomagot hirdet meg a kormány
2024. 10. 28., 15:58

Innovációs programcsomagot hirdet meg a kormány a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 181 milliárd forint értékben – mondta Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

Bódis László, aki a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója is, közölte: az uniós pályázatokon 106 milliárddal támogatják a kutatás-fejlesztésre alapuló innovatív termékek és technológiák létrehozását, valamint 75 milliárd forinttal a legkisebb vállalkozások üzleti folyamatainak innovációját. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) elsődleges célja, hogy – a Demján Sándor Programban rögzített célokhoz illeszkedően – megerősítse a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat beruházásokon, kutatás-fejlesztési tevékenységeken, munkaerőpiaci és képzési programokon keresztül. A GINOP Plusz programban több mint 2000 milliárd forintnyi forrás áll döntő részben a vállalkozások rendelkezésére, ebből közel 800 milliárd forint a kutatás-fejlesztésre és innovációra. A Demján Sándor programban azt is rögzítették, hogy felgyorsítják a kkv-knak járó európai uniós források kifizetését. Ennek megfelelően hirdetik meg a két pályázati konstrukcióból álló 181 milliárd forintos innovációs programcsomagot a mikro-, kis- és középvállalkozások részére – mondta el a helyettes államtitkár.

A cél, hogy a 181 milliárd forintos keretből idén pályázható százmilliárd forintnyi támogatási összeg első előlegei már jövő év első felében elérjenek a vállalkozásokhoz – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Az innovatív vállalkozások átlagosan két és félszer több munkavállalót foglalkoztatnak, 58 százalékkal termelékenyebbek, 31 százalékkal magasabb bért fizetnek a munkavállalóiknak és kilencven százalékkal több exportárbevételt érnek el munkavállalónként. Ezek számottevő különbségek, és jól jelzik azt, hogy Magyarországon nagyon is megéri innovatívnak lenni egy vállalkozásnak – vonta le a következtetést Bódis László.

A fókuszterületi pályázat esetén minden pályázatot két fő szempontból vizsgálnak meg: az első, hogy a tervezett megoldás, technológia várhatóan megvalósítható-e a gyakorlatban, a másik szempont pedig, hogy vélhetően lesz-e az új terméknek piaca, vagyis el tudják-e adni.

Az üzletifolyamat-innovációs program célja, hogy minél több kisvállalkozást vezessenek be az innováció világába, így előnyben részesítik azokat a társaságokat, amelyek korábban nem fejlesztettek még. Emellett azonban vizsgálják a fejlesztési terv megalapozottságát és várható eredményeit is a vállalkozás működésére nézve. A pályázati forrás eredményes felhasználását ez esetben is kiegészítő szolgáltatásokkal támogatják.

Az üzleti folyamat innovációját támogató programban legalább 3, legfeljebb 49 embert foglalkoztató vállalkozások jelentkezését várják, a termékfejlesztési konstrukcióra legalább 12 embert foglalkoztató vállalkozások jelentkezhetnek. A helyettes államtitkár szerint a rendelkezésre álló keretösszegből várhatóan 2000–2500 vállalkozást tudnak támogatni. A fókuszterületi pályázatnál 300 milliótól 800 millió forintig lehet támogatást igényelni, tipikusan 30–50 százalékos önrész biztosítása mellett. Az üzletifolyamat-innovációt támogató program esetében pedig 20 milliótól 50 millió forintig igényelhető támogatás, amelyhez kapcsolódóan 30 százalék önrészt várnak el a vállalkozásoktól. Az üzletifolyamat-innovációs programra november elejétől, a fókuszterületi programra pedig november közepétől pályázhatnak majd a vállalkozások idén.

A NIÜ egy olyan innovációs tréninget is működtet, amelynek célja, hogy a mikro- és kisvállalatok megismerjék, mi is az az üzletifolyamat-innováció a gyakorlatban.

Bódis László elmondta, jelenleg megközelítőleg 5000 innovatív magyar vállalkozás van, a céljuk, hogy 2030-ra minden második magyar kkv ilyen legyen, ehhez további 2000–3000 vállalkozást kell bevonni ebbe a csoportba.

A következő hetekben első alkalommal indítanak el egy dedikáltan nagyvállalati innovációs programot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 15 milliárd forintos keretösszeggel – árulta el a helyettes államtitkár. Ennek a középpontjában a hosszú távú stratégiai együttműködések kialakítása lesz a nagyvállalat és az egyetemi kutatócsoportok között. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS