Innovációs programcsomagot hirdet meg a kormány

Innovációs programcsomagot hirdet meg a kormány
2024. 10. 28., 15:58

Innovációs programcsomagot hirdet meg a kormány a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 181 milliárd forint értékben – mondta Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

Bódis László, aki a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója is, közölte: az uniós pályázatokon 106 milliárddal támogatják a kutatás-fejlesztésre alapuló innovatív termékek és technológiák létrehozását, valamint 75 milliárd forinttal a legkisebb vállalkozások üzleti folyamatainak innovációját. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) elsődleges célja, hogy – a Demján Sándor Programban rögzített célokhoz illeszkedően – megerősítse a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat beruházásokon, kutatás-fejlesztési tevékenységeken, munkaerőpiaci és képzési programokon keresztül. A GINOP Plusz programban több mint 2000 milliárd forintnyi forrás áll döntő részben a vállalkozások rendelkezésére, ebből közel 800 milliárd forint a kutatás-fejlesztésre és innovációra. A Demján Sándor programban azt is rögzítették, hogy felgyorsítják a kkv-knak járó európai uniós források kifizetését. Ennek megfelelően hirdetik meg a két pályázati konstrukcióból álló 181 milliárd forintos innovációs programcsomagot a mikro-, kis- és középvállalkozások részére – mondta el a helyettes államtitkár.

A cél, hogy a 181 milliárd forintos keretből idén pályázható százmilliárd forintnyi támogatási összeg első előlegei már jövő év első felében elérjenek a vállalkozásokhoz – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Az innovatív vállalkozások átlagosan két és félszer több munkavállalót foglalkoztatnak, 58 százalékkal termelékenyebbek, 31 százalékkal magasabb bért fizetnek a munkavállalóiknak és kilencven százalékkal több exportárbevételt érnek el munkavállalónként. Ezek számottevő különbségek, és jól jelzik azt, hogy Magyarországon nagyon is megéri innovatívnak lenni egy vállalkozásnak – vonta le a következtetést Bódis László.

A fókuszterületi pályázat esetén minden pályázatot két fő szempontból vizsgálnak meg: az első, hogy a tervezett megoldás, technológia várhatóan megvalósítható-e a gyakorlatban, a másik szempont pedig, hogy vélhetően lesz-e az új terméknek piaca, vagyis el tudják-e adni.

Az üzletifolyamat-innovációs program célja, hogy minél több kisvállalkozást vezessenek be az innováció világába, így előnyben részesítik azokat a társaságokat, amelyek korábban nem fejlesztettek még. Emellett azonban vizsgálják a fejlesztési terv megalapozottságát és várható eredményeit is a vállalkozás működésére nézve. A pályázati forrás eredményes felhasználását ez esetben is kiegészítő szolgáltatásokkal támogatják.

Az üzleti folyamat innovációját támogató programban legalább 3, legfeljebb 49 embert foglalkoztató vállalkozások jelentkezését várják, a termékfejlesztési konstrukcióra legalább 12 embert foglalkoztató vállalkozások jelentkezhetnek. A helyettes államtitkár szerint a rendelkezésre álló keretösszegből várhatóan 2000–2500 vállalkozást tudnak támogatni. A fókuszterületi pályázatnál 300 milliótól 800 millió forintig lehet támogatást igényelni, tipikusan 30–50 százalékos önrész biztosítása mellett. Az üzletifolyamat-innovációt támogató program esetében pedig 20 milliótól 50 millió forintig igényelhető támogatás, amelyhez kapcsolódóan 30 százalék önrészt várnak el a vállalkozásoktól. Az üzletifolyamat-innovációs programra november elejétől, a fókuszterületi programra pedig november közepétől pályázhatnak majd a vállalkozások idén.

A NIÜ egy olyan innovációs tréninget is működtet, amelynek célja, hogy a mikro- és kisvállalatok megismerjék, mi is az az üzletifolyamat-innováció a gyakorlatban.

Bódis László elmondta, jelenleg megközelítőleg 5000 innovatív magyar vállalkozás van, a céljuk, hogy 2030-ra minden második magyar kkv ilyen legyen, ehhez további 2000–3000 vállalkozást kell bevonni ebbe a csoportba.

A következő hetekben első alkalommal indítanak el egy dedikáltan nagyvállalati innovációs programot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 15 milliárd forintos keretösszeggel – árulta el a helyettes államtitkár. Ennek a középpontjában a hosszú távú stratégiai együttműködések kialakítása lesz a nagyvállalat és az egyetemi kutatócsoportok között. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 07., 11:25
Megérkeztek az első webes nyugtaadat-szolgáltatások a NAV-hoz. A szeptember 1-jén indult új rendszerben a papírnyugtás vállalkozások a Pénztárgép Portál egyszerű webes felületén küldhetik be a nyugtaadatokat. A rendszerben az első három napban már 20 ezer vállalkozás 424 ezer nyugta adatát rögzítette 1,5 milliárd forint értékben – tájékoztatott a NAV.
2026. 09. 07., 14:25
Budapest hagyományosan legkeresettebb kerületeiben esett vissza a legnagyobb mértékben a vevői érdeklődés az elmúlt egy évben. A legfrissebb kerületi adatok szerint a XIV. kerület iránti érdeklődés 20 százalékról 15 százalékra esett, a XIII. kerületé 25-ről 21-re, a VI. kerületé 19-ről 15 százalékra. Hasonló mértékben csökkent az érdeklődés a IX., a XI. és a VII. kerület iránt is.
2026. 09. 07., 18:25
Az ismeretek megszerzésének, rendszerezésének fontos része a kutatómunka, különösen a tudományos területeken. A kutatómunkára gyakran jön létre kutatási szerződés. E szerződéstípus legfontosabb jellemzőit dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS