Innovációs programcsomagot hirdet meg a kormány a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 181 milliárd forint értékben – mondta Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
Bódis László, aki a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója is, közölte: az uniós pályázatokon 106 milliárddal támogatják a kutatás-fejlesztésre alapuló innovatív termékek és technológiák létrehozását, valamint 75 milliárd forinttal a legkisebb vállalkozások üzleti folyamatainak innovációját. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) elsődleges célja, hogy – a Demján Sándor Programban rögzített célokhoz illeszkedően – megerősítse a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat beruházásokon, kutatás-fejlesztési tevékenységeken, munkaerőpiaci és képzési programokon keresztül. A GINOP Plusz programban több mint 2000 milliárd forintnyi forrás áll döntő részben a vállalkozások rendelkezésére, ebből közel 800 milliárd forint a kutatás-fejlesztésre és innovációra. A Demján Sándor programban azt is rögzítették, hogy felgyorsítják a kkv-knak járó európai uniós források kifizetését. Ennek megfelelően hirdetik meg a két pályázati konstrukcióból álló 181 milliárd forintos innovációs programcsomagot a mikro-, kis- és középvállalkozások részére – mondta el a helyettes államtitkár.
A cél, hogy a 181 milliárd forintos keretből idén pályázható százmilliárd forintnyi támogatási összeg első előlegei már jövő év első felében elérjenek a vállalkozásokhoz – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Az innovatív vállalkozások átlagosan két és félszer több munkavállalót foglalkoztatnak, 58 százalékkal termelékenyebbek, 31 százalékkal magasabb bért fizetnek a munkavállalóiknak és kilencven százalékkal több exportárbevételt érnek el munkavállalónként. Ezek számottevő különbségek, és jól jelzik azt, hogy Magyarországon nagyon is megéri innovatívnak lenni egy vállalkozásnak – vonta le a következtetést Bódis László.
A fókuszterületi pályázat esetén minden pályázatot két fő szempontból vizsgálnak meg: az első, hogy a tervezett megoldás, technológia várhatóan megvalósítható-e a gyakorlatban, a másik szempont pedig, hogy vélhetően lesz-e az új terméknek piaca, vagyis el tudják-e adni.
Az üzletifolyamat-innovációs program célja, hogy minél több kisvállalkozást vezessenek be az innováció világába, így előnyben részesítik azokat a társaságokat, amelyek korábban nem fejlesztettek még. Emellett azonban vizsgálják a fejlesztési terv megalapozottságát és várható eredményeit is a vállalkozás működésére nézve. A pályázati forrás eredményes felhasználását ez esetben is kiegészítő szolgáltatásokkal támogatják.
Az üzleti folyamat innovációját támogató programban legalább 3, legfeljebb 49 embert foglalkoztató vállalkozások jelentkezését várják, a termékfejlesztési konstrukcióra legalább 12 embert foglalkoztató vállalkozások jelentkezhetnek. A helyettes államtitkár szerint a rendelkezésre álló keretösszegből várhatóan 2000–2500 vállalkozást tudnak támogatni. A fókuszterületi pályázatnál 300 milliótól 800 millió forintig lehet támogatást igényelni, tipikusan 30–50 százalékos önrész biztosítása mellett. Az üzletifolyamat-innovációt támogató program esetében pedig 20 milliótól 50 millió forintig igényelhető támogatás, amelyhez kapcsolódóan 30 százalék önrészt várnak el a vállalkozásoktól. Az üzletifolyamat-innovációs programra november elejétől, a fókuszterületi programra pedig november közepétől pályázhatnak majd a vállalkozások idén.
A NIÜ egy olyan innovációs tréninget is működtet, amelynek célja, hogy a mikro- és kisvállalatok megismerjék, mi is az az üzletifolyamat-innováció a gyakorlatban.
Bódis László elmondta, jelenleg megközelítőleg 5000 innovatív magyar vállalkozás van, a céljuk, hogy 2030-ra minden második magyar kkv ilyen legyen, ehhez további 2000–3000 vállalkozást kell bevonni ebbe a csoportba.
A következő hetekben első alkalommal indítanak el egy dedikáltan nagyvállalati innovációs programot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 15 milliárd forintos keretösszeggel – árulta el a helyettes államtitkár. Ennek a középpontjában a hosszú távú stratégiai együttműködések kialakítása lesz a nagyvállalat és az egyetemi kutatócsoportok között. (MTI)
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.