Októberben több vidéki nagyvárosban (Veszprém után Győr, Miskolc, Szeged, Pécs, Debrecen) is első kézből kaphatnak információkat a vállalkozók az elmúlt évek legnagyobb, kkv-knak szóló innovációs támogatási programjáról: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Plusz két felhívása keretében 75 és 106,88 milliárd forintnyi pályázati pénz érhető el. A cél a vállalkozások innovációs képességeinek javítása, illetve minél exportképesebb termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozásának ösztönzése.
Magyarország hatékonyabb működéséhez szükség van arra, hogy a hazai vállalkozások innovációs képessége erősödjön. A Mario Draghi volt olasz miniszterelnök által közelmúltban kiadott jelentés rávilágított, hogy Európa versenyképességi kátyúban van: az 50 legkiválóbb technológiai vállalatból csupán 4 van az Európai Unióban, ráadásul míg 1995-ben az Amerikai Egyesült Államok munkatermelékenységének 95 százalékát teljesítették az európai országok, mostanra ez az érték 80 százalékra esett vissza – vázolja a „nemzetközi helyzetet” a Nemzeti Innovációs Ügynökség közleménye.
„A magyar kormány innovációs stratégiája, a Neumann János Program kijelölte, hazánk mely területeken válhat még versenyképesebbé. A gyógyszeripar, az orvos-egészségtudomány, a zöld átállás, az agrárium, illetve a digitalizáció területén Magyarország már most is világszínvonalú termékekkel, technológiákkal és szolgáltatásokkal van jelen, ezt azonban tovább kell erősítenünk. A GINOP Plusz pályázatok egyik célja, hogy minél több kkv tudjon kilépni a nemzetközi piacra, vagyis hogy exportképessé váljanak. A másik törekvés pedig az, hogy a vállalkozásaink minél nagyobb része innováljon” – emelte ki a pályázatok kapcsán Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója.
A 2024. október 29-től elérhető, 75 milliárd forint keretösszegű, „Kkv-k innovációs képességének támogatása” című felhívás keretében termelési, gyártási folyamatinnovációs tevékenységekkel; marketing és/vagy értékesítési innovációs tevékenységekkel; szervezeti innovációs tevékenységekkel (például adminisztratív és menedzsment fejlesztés), valamint logisztikai innovációs tevékenységekkel lehet pályázni. A vissza nem térítendő támogatásra 3–49 közötti dolgozói létszámmal működő KKV-k jelentkezhetnek minimum 20, maximum 50 millió forint értékben.
A 2024. november 13-tól elérhető 106,88 milliárd forint keretösszegű „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” keretében újdonságtartalommal rendelkező termék, technológia, szolgáltatás fejlesztésével és előállításával lehet pályázni. Vissza nem térítendő támogatás igényelhető kísérleti fejlesztésre, ipari (alkalmazott) kutatásra és kutatás-fejlesztési projektet támogató tevékenységekre is (például hardver és szoftver beszerzése, projektmenedzsment, iparjogvédelmi oltalomszerzés) minimum 300, maximum 800 millió forint értékben. Pályázni olyan, 300 millió forintos árbevétellel rendelkező cégek tudnak, amelyek foglalkoztatotti létszáma legalább 12 fő.
Az érdeklődő cégek októberben több vármegyeszékhelyen is tájékozódhatnak a támogatás részleteiről a NIÜ, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Innovációs Szövetség együttműködése révén, a Nemzeti Fejlesztési Központ részvételével megvalósuló eseményeken. Veszprém után Győrben, Miskolcon, Szegeden, Pécsett és Debrecenben a helyi iparkamarák által szervezett eseményeken mutatják be az illetékes szakemberek a GINOP Plusz pályázatokat. További információ: https://niu.hu/hu/events/ginop-plusz-orszagjaro-tajekoztato-esemenyek
Azon vállalkozások, amelyek érdeklődnek a GINOP Plusz pályázatok iránt, további, ingyenesen elérhető segítséget kaphatnak a Nemzeti Innovációs Ügynökségtől. Innovációs folyamataik erősítésében az IMPULSE, külpiacra lépésükben az XPAND program nyújt számukra támogatást.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.