2023-ig nem várható uniós „pályázat-cunami”

2022. 05. 05., 17:17

A 2021–2027-es pályázati ciklusban körülbelül 9750 milliárd forint támogatási összegre lehet számítani, ebből közvetlenül a vállalkozások beruházásaira vagy fejlesztéseire 1490 milliárd forint költhető az operatív programok tervei alapján. 2022-ben a már futó GINOP Plusz programok (K+ F, Magyar Multi) újranyitása várható, ezeken kívül más pályázati lehetőség a GINOP Pluszon belül nem igazán lesz idén; érdemi pályázásra 2023-ban lehet számítani a Via Credit szerint.

„Az EU-s támogatásokból finanszírozható fejlesztéspolitikai irányokat a kormány már 2021-ben bemutatta az Európai Bizottságnak. Ennek a teljes körű jóváhagyása még nem zárult le – viszont igen előre haladott stádiumban van. A jogállamisági eljárás természetesen nem segít, de szakmai szempontból nem gátolja az operatív programok forrásfelhasználásának véglegesítését és a pályázati programok kiírását” – véli Papadimitropulosz Alex, ügyvezető igazgató, Via Credit.

A programok nyilvános tervét a Magyar Közlönyben meghirdetett Éves Fejlesztési Keret (ÉFK) tartalmazza, amely minden évben bemutatja a meghirdetendő felhívásokat. Az ÉFK meghirdetését követően jelennek meg a pályázati felhívások.

A 2021–2027-es pályázati ciklusban kb. 9750 milliárd forint támogatási összegre lehet számítani, ebből közvetlenül vállalkozások beruházásaira vagy fejlesztésére 1490 milliárd forint költhető az operatív programok tervei alapján.

„Ez utóbbi jelentős részét a már jól ismert GINOP Plusz fogja biztosítani a 7 éves ciklus idején; számításaink szerint kb. 1000 milliárd forintot, amiből 440 milliárdot már kiosztottak 2021–2022-ben” – jegyezte meg a Via Credit ügyvezetője.

A GINOP Pluszból finanszírozzák azokat a programokat is, amelyeket már közvetítőn keresztül igényelnek meg a vállalkozások. A közvetítő adja be a pályázatot és osztja tovább az összeget a vállalkozásoknak. Ilyen például a foglalkoztatási programok, bértámogatási programok, munkahelyi képzések.  Mindezek összege nagyságrendileg 900 milliárd forint.

A GINOP Pluszon belül 2022-ben nem lehet tömeges pályázatra számítani, viszont kettő olyan program van, aminek teljes összegét még nem jegyezték le, és amelyeknek folytatása várható idén: a tavaly rendkívül sikeres K+F pályázat, valamint a Magyar Multi Program. Nem elhanyagolható az összegük, idén, a kettőre együtt összesen kb. 100 milliárd forintnyi forrás kiírására lehet számítani június után.

A Via Credit szerint ezeken kívül a GINOP Pluszban más pályázat nagy valószínűséggel nem várható idén. Az új pályázatok megjelenéséhez elengedhetetlen, hogy a magyar közlönyben megjelenjen az adott programokat bemutató, jóváhagyását jelentő megjelenési ütemezés. Ezt követően el kell végezni a pályázati felhívások társadalmi egyeztetését, illetve a végső feltételek megjelenését követően egy hónapos felkészülést kell biztosítani a pályázóknak a kérelmek beadásához. Ennek a folyamatnak az időigénye az eddigi tapasztalatok alapján kb. negyedév, így reálisabb forgatókönyv, hogy a következő EU-s pályázat cunamira 2023-ban kerül sor.

Várható még pályázati megjelenés 2022 negyedik negyedévétől a KEHOP Plusz programban, ahol tematikusan energetikai célú beruházások valósíthatók meg (megújuló energia, energiatárolás, épületenergetika), a vállalkozások számára allokált összeg kb. 240 milliárd forint.

A DIMOP Pluszban már korábban jelent meg ÉFK, de a pályázatok megjelenése elmaradt, várhatóan az ÉFK frissülni fog és új dátumokkal jelennek meg a kiírások. Az OP nagyon fontos értékek mentén ír ki pályázatokat, itt tudnak az IT-s vállalkozások majd a K+F fejlesztésekre pályázni. A DIMOP fogja támogatni az IT fejlesztéseket tartalmazó vállalkozói pályázatokat is. Számításaink szerint a következő években 150 milliárd forintnyi fejlesztési támogatást kérhetnek a vállalkozások.

A pályázati ciklus egyik részről lehetőséget ad a vállalkozások számára vissza nem térítendő támogatást igényelni, de másik részről legalább ugyanekkora lehetőség a pályázatok által generált beruházások teljesítése, kivitelezése. „A 2021–2027-es programban számításaink szerint 7600 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg. Ennek összetétele elég vegyes, az ezzel kapcsolatos információk jól elérhetők, a kivitelezők, szállítók időben felkészülhetnek. Hagyományosan az építőipari beruházások fognak dominálni, de emellett jelentős IT kapacitások iránti igény és technológiai beruházások is megvalósulhatnak” – mondta Papadimitropulosz Alex

Összességében, 2022-ben a már futó GINOP Plusz programok újra nyitása biztosan várható, ez fog érdemi pályázási lehetőséget jelenteni. Az év második felében remélhetőleg megjelennek az egyes operatív programok új ÉFK-i is, azt követően az év utolsó harmadában pedig a társadalmi véleményezésre megjelenő pályázati kiírások. Az érdemi pályázás ezt követően történik majd 2022 év végével vagy átcsúszva 2023 év elejére.

Az új ciklus operatív programjai

GINOP Plusz: A legtöbbet hallott gazdaság-, vállalkozásfejlesztési és innovációs program, a vállalkozások leginkább innen részesülnek forrásokban.

EFOP Plusz: Elsődleges célja a szociális felzárkózás támogatása Magyarországon, magába foglalja az egészségügy, köznevelés, kultúra, sport, társadalmi felzárkózás, szociális, valamint család- és ifjúságpolitikát.

TOP Plusz: A program elsősorban helyi önkormányzati fejlesztéseket támogat, célja a régiók és megyék fejlettségi pozíciójának javítása.

DIMOP Plusz: Középpontjában a digitalizáció és ezzel összefüggő innováció áll.

IKOP Plusz: A magyarországi kötöttpályás, közúti, kerékpárúti és kikötői beruházások legnagyobb uniós forrása.

KEHOP Plusz: A környezeti és energetikai fejlesztések programja.

VOP Plusz: A források eredményes és hatékony felhasználását támogatja.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS