Öngondoskodás: így látják a piac nagyágyúi

2019. 10. 01., 20:45

Nagy versenyt támaszt a megtakarítási piaci szereplők számára a júniusban indult MÁP Plusz, a megtakarítási piac vezetők szerint csak úgy lehet felvenni a kesztyűt a papírral szemben, ha ennél vonzóbb terméket fejlesztenek, magyarán: jobb teljesítményt érnek el.

Az emberek fejébe nagyon úgy tűnik, beégett az 5 százalék mint kockázatmentes hozam, ezt már szinte minden befektetésnek tudnia kell hozni, ha versenyképes szeretne lenni. Beszámoló a Portfolio Öngondoskodás konferenciáról.

Kadocsa Péter, az Aegon Alapkezelő elnök-vezérigazgatója a konferencia nyitóelőadásában a megtakarítási piacot érintő fontosabb témákról beszélt, elsősorban a lakossági állampapírokra, azon belül is a MÁP Pluszra fókuszálva.

  • A következő években jelentősebb mennyiségű lakossági állampapír jár le, ezek jelentős megújítási kockázatott jelenthetnek az államnak. Ehhez heti 60 milliárd forintos értékesítésre lesz szükség a jövőben is, kérdés, hogy fenntartható-e.
  • A következő két évben mintegy 3000 milliárd forintnyi szabad megtakarítás keletkezik a piacon, ebből következik, hogy ha nem tud a piac készpénzt bevonni, akkor a keletkező összes megtakarítást a szuperállampapír fogja beszívni. Mindemellett az ÁKK-nak arra is figyelnie kell, hogy nem lőjön túl a célján, mivel akkor nagyon drága lesz az államadósság finanszírozása.
  • Az alapkezelő várakozásai szerint a GDP arányában mért kamatkiadások nőni fognak a következő 2–3 évben. Felvetette a kérdést, hogy megéri-e a devizás államadósság csökkentése érdekében ekkora erőfeszítést tenni, és emiatt drágább finanszírozást bevonni, mint amilyenek a lakossági állampapírok.
  • A pénzügyi tudatosság fejlődését mindenképp nehezíti, amikor a lakosság azzal találkozik, hogy kockázatvállalás nélkül is elérhető magas hozam. A MÁP Plusznak emellett tőkepiaci áldozata is van, a tőzsdei cégeknek is nehéz így felhívni magukra a figyelmet.
  • Az alapkezelőknek a nem forintos megtakarítások piacán kell tudniuk érdemi hozamokat és teljesítményt felmutatni. Emellett a kockázatmentes portfólió kiegészítése lehet és kell, hogy legyen a cél a hosszú távú reálhozam érdekében.

Öngondoskodás: piaci aktualitások

Az előadást követő panelbeszélgetésben a megtakarítási piaci felsővezetők beszéltek az öngondoskodási piaci aktualitásokról.

Benczédi Balázs, az MKB-Pannónia Alapkezelő vezérigazgatója úgy véli, látszik a bérrobbanás a magyar megtakarítási piacon is, e nélkül a MÁP+ sem tudna ilyen jól teljesíteni. Az új állampapírral szemben kettős érzése van: nagyságrendileg 300 milliárdot szívott el a MÁP+ a befektetési alapoktól, de alapvetően pénzpiaci és likviditási alapokból ment ki a pénz. Másik oldalról viszont hosszú távon pozitívnak értékeli az új papír hatását, hiszen több pénzt von be a megtakarítási piacra, és ha ez a pénz már bekerült a rendszerbe, előbb utóbb más termékekben is keresheti a helyét, ez pedig a részvényeknek és befektetési alapoknak is jól jöhet. Úgy tűnik, beégett a magyar befektetők agyába az 5%, sokaknak már ez a kockázatmentes hozam és ennél csak jobb teljesítményt várnak el. Bízik abban, hogy tudnak olyan terméket előállítani, ami versenyképes lehet az új állampapírral. Ehhez várhatóan nagyobb kockázatvállalásra lesz szükség.

Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója beszélt arról, hogy a MÁP Plusz lényegében egy infláció feletti reálhozamot ad, ez pedig arra sarkallja a lakosságot, hogy megtakarítson. Így az állam célja az, hogy a lakossági megtakarítók számára továbbra is biztosítsák ezt a reálkamatot, főleg a mostani –  sok esetben negatív – hozamkörnyezetben. Folyamatosan elemzik az adatokat és tendenciákat, és ha szükséges, lépni fognak – mondta. A MÁP Plusz alapvetően egy olyan termék, ami zászlóshajó, egy jó alap arra, amire lehet építkezni. Azzal kapcsolatban, hogy miképpen tudná a MÁP+ hatékonyabban becsatornázni a készpénzt a piacról, azt mondta, hogy még folynak az ötletelések és folyamatosan értékelik az értékesítési adatokat. Kitért arra is, hogy dolgoznak a nyugdíjkötvényen, tehát jönni fog a termék. Fontos, hogy attraktív termék legyen, mint ahogy az is, hogy ösztönzők is legyenek benne, ami miatt többen, hamarabb elkezdhetnek öngondoskodni. A felfutó lombardhitelezéssel kapcsolatban kiemelte, hogy az ÁKK folyamatosan figyeli a számokat, és bár még nincs elfogadott közös megoldás erre, de dolgoznak rajta az MNB-vel és a Pénzügyminisztériummal. A kibocsátó szándéka minden esetre az, hogy a tényleges megtakarításokkal rendelkező háztartások vegyék a MÁP Pluszt, így minden fajta lombardhitelhez hasonló hitelezési tevékenység nem szolgálja ezt a célt – tette hozzá.

Samu János, a Concorde Értékpapír vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy náluk speciális az ügyfélkör, nem feltétlenül a rendszeres megtakarítók az ügyfelek, hanem sokkal inkább új ügyfelek dominálnak. Ennek oka elsősorban a piacokon látható eszközár-robbanás, ilyen az emelkedő ingatlanár is, így sokan onnan inkább a tőkepiac felé fordulnak. Azt tapasztalják, hogy a magasabb megtakarítással rendelkezők érdeklődnek inkább a brókerpiaci termékek és szolgáltatások iránt. A privátbanki ügyfelekre mindig jellemző volt, hogy a vagyonuk egy részét kockázatmentes eszközökben tartják, ilyen szempontból a MÁP+ csak egyfajta cserét jelentett a kockázatmentes portfólión belül, valamennyire ennek aránya nőtt, de alapvetően nem forgatta fel a portfóliókat. Ugyanakkor tény, hogy a MÁP+ miatt a hozamelvárás is megemelkedett, de a kockázatosabb eszközökben is megmaradt a helyük a portfólión belül.

Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója és az igazgatóság elnöke egy bejelentéssel indított:ma indult el új üzletáguk, az ingatlan üzletág. Az elmúlt egy évben történt változást egy lehetőségként fogták fel, igyekeztek a hozzáállásban változtatni és piacot teremteni maguknak. A lakhatás, az öngondoskodás és a gyermekeinkről való gondoskodás volt a három hívószó, amin elindultak. Az ingatlan üzletág lényegében ingatlan közvetítést jelent, ebbe vágtak most bele. Ennek másik eleme a szolár panelek közvetítése. A piac nem változott, az állami támogatás megszűnésével nem lett az embereknek több pénze, így új lakás, új ház továbbra is csak öngondoskodással érhető el. Kitért arra is, hogy a MÁP+-szal megjelent egy új szegmens, a pénzügyileg nem annyira tudatos, értékpapír-számlával korábban nem rendelkező megtakarító is. Tehát pozitív hatása az új terméknek, hogy új megtakarítókat vonz be a piacra. Elmondása szerint a MÁP Pluszt vásárlók nagyjából fele készpénzből, fele pedig számláról veszi az állampapírt.

„Türelmetlen a piac”

Türelmetlen a piac, amikor arról van szó, hogy minél hamarabb becsatornázza a rendszerbe a készpénzállományt. Csoda lett volna, ha a MÁP+ megjelenésével hirtelen az összes készpénz átvándorol az új állampapírba, mivel itt társadalmi felfogásról, egyfajta szocializációról van szó – hangzott el a Portfolio Öngondoskodás konferenciájának második panelbeszélgetésén. A résztvevők beszéltek arról is, hogy az ingatlanpiacra is hatással volt az új állampapír megjelenése, banki oldalról pedig elhangzott a kérés, hogy legyen kiszámíthatóbb a forgalmazói piac.

Dr. Borbély László András, a Magyar Államkincstár pénzforgalmi elnökhelyettese szerint korábban több intézkedés és az alacsony kamatkörnyezet is a készpénz felé terelték a lakosságot, így nem meglepő, hogy ekkora állomány halmozódott fel.  Érdekes volt látni, hogy a júniust megelőző egy-két hónapban a befektetők kivártak a lakossági állampapír-vásárlással, ez látszódott a számokból, sokan a júniusi új papírra készültek.

Ralf Cymanek, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese nem érez bizonytalanságot, úgy látja, hogy kisbefektetői oldalról mindenkinek van egy olyan igénye, hogy megtakarításainak egy részét készpénzben tartja, másrészt van egy belépési küszöb az értékpapír-piacon, ami sokaknak visszatartó erő lehet (ilyen az értékpapír-számla nyitása vagy a MiFID-teszt kitöltése), éppen ezért nem meglepő, hogy még mindig sok készpénzt tart otthon a lakosság. A privátbanki szegmensben jelentős állomány épült fel az új állampapírból, de nem ez a portfólió döntő eleme. Kérésként fogalmazta meg azt, hogy legyen kiszámíthatóbb a mostani állampapír-forgalmazási és értékesítési rendszer, ehhez szükség lenne arra, hogy a forgalmazói szerződések se 3 évre, hanem sokkal hosszabb időtávra szóljanak, ezzel is közelítve a hosszabb távú öngondoskodás felé.

Doron Dymschiz, a Duna House Holding társ-vezérigazgatója az ingatlanpiaccal kapcsolatban kiemelte, hogy a tranzakciószám a kritikus adat, ez jelzi, hogy merre mennek majd árak. Bár még korai az értékelés, de úgy tűnik, hogy valamennyire az ingatlanpiacra is hatott a MÁP Plusz megjelenése, a befektetői aktivitás lassult a nyáron, az eddigi egy érdemi befektetés mellett (ingatlan) most már megjelent még egy.  Másik oldalról viszont ott van a babaváró hitel, amely ugyancsak erős keresletet hozhat majd az ingatlanpiacon.

Morafcsik László, a Fundamenta-Lakáskassza vezérigazgató-helyettese és az Igazgatóság tagja szerint türelmetlen a piac, amikor arról van szó, hogy minél hamarabb becsatornázza a rendszerbe a készpénzállományt. Szerinte csoda lett volna, ha a MÁP+ megjelenésével hirtelen az összes készpénz átvándorol az új állampapírba, mivel itt társadalmi felfogásról van szó. Kitért arra, hogy a Fundamenta szempontjából a szuperállampapír nem volt negatív hatású, hiszen egyrészről függő ügynökként be tudtak kapcsolódni az értékesítésbe, másrészt az ő termékeiknek alapvetően nem versenytársa.

Pallag Róbert, a Generali Alapkezelő befektetésekért felelős vezetője úgy véli, hogy optimális esetben a tőzsdei részvényeknek és a nyugdíj-megtakarításoknak sokkal nagyobb súlyt kellene képviselniük a lakosság portfólióján belül, mint amit jelenleg képviselnek. Ennek elérésében szerinte nagy szerepe lenne a pénzügyi tudatosság fejlesztésének, a Generalinál is azon dolgoznak, hogy ezt az edukációs vonalat fejlesszék. Szerinte a piacon a befektetési alapok azok, amelyek igazán nagy versenytársat tudnak jelenteni a MÁP Plusszal szemben, az egyre nagyobb népszerűségnek tematikus alapoknak ebben nagy szerepük lehet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-06-24 18:57:45
Az önkormányzati adóhatóságok nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel a helyi iparűzési adó bevételeket eredményesen realizálják – állapította meg az Állami Számvevőszék.
2022-06-24 17:57:13
A nagysebességű vasúti összeköttetések előkészítésének felgyorsításáról, összehangolásáról és az ukrán gabonaexport hathatósabb elősegítéséről állapodtak meg a visegrádi államok közlekedési miniszterhelyettesei, államtitkárai június 24-én, Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.
2022. 05. 30., 12:00
epizód: 2022 / 5   |   hossz: 21:41
Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.
Megfelelő helyére került a VOSZ-on belül az egészségügy kezelése – mondta dr. Fábián Lajos, az egészségügyi tagozat elnöke. Hol tart a munkában a tagozat hat szekciója? Miért lenne eretnek gondolat a magánkórházak bevonása az állami ellátásba, ha ezzel járna legjobban a beteg? Hogyan lehetne olcsóbb a páciensnek az üzleti alapon elvégzett műtét? Dr. Fábián Lajos a következő hónapok feladatairól is beszélt.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS