A magyar fiatalok felének, 51 százalékának volt megtakarítása a múlt év végén, ez stagnálást, minimális csökkenést jelent a korábbi negyedévekhez képest – derül ki a K&H ifjúsági indexből. A fiatalok átlagosan 549 ezer forint megtakarítással rendelkeztek, a legtöbben lakásra gyűjtenek. Ugyanakkor nincsenek könnyű helyzetben: 2013-ban 54 fiatal tudta volna összedobni egy 50 négyzetméteres lakás árát, míg a múlt évben ehhez már 63-an kellettek.
Rövid távon lényegében stagnált, középtávon csökkent, hosszabb időtávlatban pedig nőtt a megtakarított pénzzel rendelkező 19-29 évesek aránya a K&H ifjúsági index múlt év utolsó negyedéves eredményei alapján.
A felmérés szerint a fiatalok 51 százalékának volt valamekkora megtakarítása, szemben a harmadik negyedévben mért 54, illetve az egy évvel korábbi 59 százalékkal. A 2012 óta minden negyedévben megjelenő kutatás korábbi eredményeit nézve vegyes a kép: 2021 eleje és 2022 vége között az adott negyedévekben 57-60 százalékos volt az arányuk, ami meghaladja a friss adatot, ugyanakkor korábban, 2012 és 2018 között 29-48 százalék között mozgott ez a mutató.
„Összességében az látható, hogy évtizedes távlatban javult a helyzet, egyre több fiatal igyekszik spórolni, a koronavírus-járvány vagy a tavalyi bizonytalan gazdasági környezet azonban meglátszik az adatokon” – kommentálta az adatokat Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketing vezetője. Hozzátette: “Azt is látjuk, hogy egyre több fiatal nyit a bankolás, ezen keresztül pedig banki megtakarítások felé, így a gazdasági környezet javulása bővülést eredményezhet e téren.”
Az ifjúsági index alapján a 19-29 éves városi fiataloknak a múlt év utolsó negyedévében átlagosan 549 ezer forint megtakarításuk volt. Ez elmarad a múlt év első három negyedévében mért 575 ezer forintos átlagtól, de meghaladja a 2022 egészére vonatkozó 508 ezer forintos számtani középértéket. Ugyanakkor fontos tényező, hogy a múlt évben a magas infláció miatt csökkentek a reálbérek, azaz az inflációs hatással együtt már kevesebb terméket tudtak megvásárolni a magyarok, köztük a fiatalok is.
A fiatalok legnagyobb része, 47 százaléka lakásra gyűjt. Ez persze nem feltétlenül könnyű menet, főként a hosszabb távú adatok alapján. A többlakásos társasházakban található használt lakások átlagos négyzetméterára alapján 2013-ban 54 fiatalnak kellett volna összedobnia az akkori – 184 ezer forintos – átlagos megtakarításukat egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Egy ugyanekkora ingatlan megvásárlásához a múlt év harmadik negyedévében viszont már 63 fiatal spórolt pénzére lett volna szükség.
Azonos arányban spórolnak a fiatalok autóra és utazásra: ezeket a célokat 41-41 százalékuk említette. Emellett 29 százalékuk általános tartalékot igyekszik felhalmozni. A nyugdíjra még kevesen gondolnak ebben a korosztályban: kevesebb, mint tizedük tesz valamennyit félre időskorára.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.