Ennyi magyar fiatal egyetlen forintot sem tud megspórolni

2019. 10. 30., 18:15

Fontosnak tartják a megtakarítást a magyarok, a többség rendszeresen tesz félre, átlagosan 22 ezer forintot havonta. A legtöbben valamilyen váratlan kiadásra spórolnak, de sokan gyűjtenek lakásra is, ugyanakkor a nyugdíjcélú öngondoskodás szerepe kisebb lett az elmúlt években. A kockázatvállalási hajlandóság csökken, kevesebben fektetnek értékpapírba, jelentősen nőtt viszont a látraszóló számlapénz és készpénzben tartott megtakarítások aránya.

Jelenleg a magyarok 70 százaléka tartja szükségesnek, hogy megtakarítson, míg ez az arány 2015-ben még 87 százalék volt – derül ki az IMAS International az Erste Csoport számára végzett felméréséből. Az idősebbeknek fontosabb, hogy félretegyenek: az 50 év feletti válaszadók 76 százaléka nyilatkozott így, míg a 15-29 évesek mindössze 56 százaléka.

A 15 évesnél idősebbek 35 százalékának semennyi félretett pénze nincs, 21 százalék hagyományos megtakarítónak tekinthető (kockázat és befektetés kerülőbb, inkább készpénzben és betétben tartja spórolt vagyonát), míg 44 százalék érett megtakarító, aki jobban informált, és magasabb befektetési affinitással rendelkezik.

A félretenni tudó háztartások ugyanakkor egyre többet takarítanak meg: míg 2015-ben átlagosan havi 15 ezer forintot spóroltak meg ilyen céllal, addig 2019-ben már 22 ezer forintot.  A legtöbben vészhelyzetre spórolnak (70 százalék), míg kisebb-nagyobb jövőbeli kiadásra, például lakásvásárlásra vagy -felújításra 45 százalék. Jelentősen visszaesett ugyanakkor a nyugdíjcélú öngondoskodás aránya, a 2015-ben mért 47 százalékkal szemben idén mindössze a válaszadók 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy idősebb korára is gyűjt. A magyarok 27 százaléka egyáltalán nem elégedett, további 20 százalék pedig inkább nem elégedett azzal az összeggel, amit félre tud tenni.

A hazai megtakarítók mindössze 10 százaléka hajlandó nagyobb kockázatot vállalni a nagyobb hozamért, míg 77 százalék inkább a biztonságra törekszik. A részvénybefektetésekkel szembeni idegenkedés valamelyest csökkent az elmúlt években, a válaszadók 16 százalék volt teljesen elutasító, szemben a 2015-ben mért 20 százalékkal. Ugyanakkor a korábbi pozitív attitűd is romlott: míg korábban 26 százalék gondolta úgy, hogy az értékpapírok neki valók, ma már csak 21 százalék vélekedik így.

Az értékpapír befektetések megítélése ugyanakkor nagyban múlik azon is, hogy melyik befektetési szolgáltatóval állnak kapcsolatban: az Erste Bank ügyfelei 27 százalékban tartják jó vagy nagyon jó alternatívának a részvénypiacokat.

A megtakarítások szerkezete is ennek, az erősödő kockázatkerülő hozzáállásnak megfelelően alakul. A válaszadók 28 százalék nyilatkozott úgy, hogy pénzét elsősorban látraszóló számlapénzben parkoltatja, míg 22 százalék készpénzben tartja azt. A válaszadók 23 százaléka rendelkezik életbiztosítással, 15 százaléka ingatlanbefektetéssel, és mindössze 8 százalék mondta azt, hogy legalább részben értékpapírban fialtatja megtakarítását.

„Magyarországon továbbra is sokan tartják fontosnak, hogy félretegyenek. A reálbérek emelkedése és a foglalkoztatási mutatók javulásának köszönhetően a havi megtakarítások átlagos összege látványosan növekedett az utóbbi években, a pénzügyi tartalékok megoszlásában a készpénz növekvő szerepe és a nyugdíjcélú öngondoskodás csökkenése azonban aggasztó trendet mutat” – értékelte a felmérés eredményeit Harmati László, az Erste Bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese.

„Az alacsony kockázatvállalási hajlandóság, illetve az abból fakadó bizonytalanság, hogy a megtakarítók közül mind többen gondolják úgy, nem értik a pénzügyi termékeket, felértékeli a banki tanácsadást” – tette hozzá Harmati László.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS